AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPDOKUMENTUMAI - 2010

Abstract

Újraindított sorozat - Studia Europaea A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1996 óta működő Európa Központ a pécsi felsőoktatás, a pécsi közigazgatás és civil élet szereplői számára működésének első nyolc évében széles körben és jó eredménnyel szolgálta alapító okiratában megfogalmazott célkitűzéseit. Az európai integrációról szóló általános és különös ismeretek oktatása, terjesztése hosszabb és rövidebb távú képzések, konferenciák keretében elismerést hozott a Központnak. Az oktató és kutató munka termékei a Studia Europaea sorozat köteteiben láttak napvilágot. A 2004 utáni években, Magyarország csatlakozását követően, a Központ célkitűzéseinek átalakítása és tevékenységének újragondolása időszerűvé vált. Az elv, amelyet a Központ a következő években követni kíván, a tudomány és gyakorlat egymásra utaltságának felismeréséből fakad. Ennek jegyében a Központ - többek között - kísérletet tesz könyvsorozatának újraindítására. A tervezett sorozat szerkezeti elemei a Fontes Juris, Jurisdictio valamint Jurisprudentia et Practica címet viselik. A régi és az új, a statikus és a dinamikus, a hagyomány és a korszerűség összefüggései előtti tisztelgésnek ez a formája joggal remélheti éppen Pécsről kiindulva a mindenkori olvasóközönség figyelmét. ELEMENTA, az olvasót segítő kalauz, egyben a periodika pilléreit, szerkezeti egységeit, a tárgyhoz tartozó témaelemeket jelöli. A FONTES JURIS az Európai Unió joganyagának, jogforrásainak közlésére fenntartott kötet. A JURISDICTIO: bíráskodás, válogatott jogesetek. A JURISPRUDENTIA ET PRACTICA a jogtudomány eredményeit és a gyakorlati tapasztalatokat kívánja feltárni, összegezni. A Studia Europaea tervezett sorozatairól való beszélgetés során Béli Gábor pécsi jogtörténész kolléga gondolatai valódi beköszöntőként hatnak: „Miért latinul? Babits Mihály „A magyar jellemről” értekezve külön fejezetet szentelt a magyarok joghoz való) viszonyának: „A Jogi állandósóig szelleme ült itt le velünk, hogy megfogózzon és megtelepedjen. [...] A jogi állandóság védelme [...] Jellegzetesen magyar hivatás. Magyar érdem, habár talán magyar konokságból fakad, s magyar illúziókba fenekük”. Jóllehet a magyar Jogi formalizmusnak, mint hibának és erénynek magyarázata kapcsán jutott e megállapításokra Babits, melyek, nem kutatva a tétel időszerűségét vagy avultságát, kétségkívül egyfajta igazolásul szolgálnak a magyar jogászság latin nyelvhez ragaszkodásához. Latinul írni, szólni, feleselni, nemcsak a hivatás különösségének hangsúlyozását Jelentette egykor, hanem a keresztény európai gyökerekhez való) ragaszkodást is, a mások által nehezen elsajátítható, sajátos szerkezetű, különös leleménnyel gondolatokat szövő nyelven élők számára a hidat a közös szellemi javak gyarapításához, cseréjéhez. FONTESJURIS, tükörfordítás, az újabb idők honi latinságának terméke. JURISDICTIO, régtől fogva használt, a bírói hatalmat, a „potestas judicis ”-t jelölte, az ítélethozatal jogát, a „törvénymondóság"-ot, és feltételezte, előrevetítette a bíró) ítéletét is. JURISPRUDENTIA, ahogy a XVIII. század legnagyobb hatású jogtudósa, Huszty István tömören meghatározta: „Jurisprudentia est scientia Juris”, a Jogtudomány. Innen jön a Jogtudósnak a doctor mellett gyakorta használt másik megfelelője a prudens. PRACTICA, a gyakorlat, a jogászi munka, a hivatásgyakorlás. A hivatásgyakorló, a practicus. Prudens és practicus, ahogy tudomány és gyakorlat, egymást feltételezik, akik, ahogy a régi szerzők többször hivatkozták, vagy egyező véleményre jutottak valamely kérdésben, vagy eltérő álláspontot képviseltek. Erre kihegyezve JURISPRUDENTIA ET PRACTICA az építő vita, a hasznot hajtó eszmecsere. E jelöletek egyesítik magukban a magyar hagyományt és a közös kultúra vállalását egyaránt, ezekben benne rejlik évezredes közös létünk, közös tudásunk alapja. " A nemzetközi közösségen belüli, érzékeny gazdasági és biztonságpolitikai egyensúly pusztán néhány világpolitikai nagyhatalom működésének eredménye. Ebben a koordináta-rendszerben az európai érdekek megjelenítését jelenleg egyedül az Európai Unió képes ellátni. Az európai államok ilyen léptékű képviseletére az Uniót sajátos intézményrendszere és jogi rendje teszi alkalmassá. Az Európai Unió több éves előkészítés - és több, uniós alkotmány létrehozására irányuló sikertelen kísérlet - után ún. reformszerzödés révén 2009. december 1. óta megújult jogi alapokkal rendelkezik. Az európai jogrendet 2010 után ez a jogi keret tartja rendszerben és határozza meg gyakorlatilag minden olyan élethelyzetben, amelynek közös működtetésére az Unió felhatalmazást kapott a tagállamaitól. Ezen élethelyzetek pedig ma már igen széles körűek. Az Európai Unió funkcionális értelemben megújult „alkotmánnyal” rendelkezik - még ha ennek minden eleme ma nem is rendelkezik világos kontúrokkal. A régi és az új tartalmi és formai elemek együttélése azonban jogalkotónak, jogalkalmazónak tagállamon belül és kívül egyaránt feladatot fog adni az elkövetkezendő években is. Az oktatásban és a mindennapi jogalkalmazásban - közigazgatásban, bíróságokon, jogi képviseleteknél, civil szervezeteknél - egyaránt szükség van ezért az új anyagi és eljárásjogi keretek, a kiindulópontot jelentő primer jogforrások tudatosan szerkesztett szövegének könnyű és gyors megismerésére és elérésére. A célszerűen szerkesztett tartalom és a kézikönyv formátum erre ad lehetőséget a Studia Europaea Fontes Juris sorozatának első kötetében.

Pécs, 2010. november Szalayné Sándor Erzsébet