Befektetés-elmélet

Abstract

A szerző az elmúlt évtizedben több olyan tankönyvet írt, amely részletesen tárgyalja a vállalati befektetések alapvető elméleti problémáit és gyakorlati kérdéseit. Az először 1991-ben megjelent „Vállalati tökefinanszí- rozás” című munka az egyik első hazai tananyagként, a finanszírozási döntések alapjait tárgyalja. Az 1995-ben közreadott „Tőke-beruházási és finanszírozási döntések” című könyv a beruházási és finanszírozási döntések kettősségére épül, és több tekintetben mélyíti a vállalati finanszírozás alapismereteit. Az 1998-ban publikált „Tőkefinanszírozási számítások” című anyag a döntések megalapozásának módszertani implikációit mutatja be, hasonlóan a Katits Etelkával közösen írt „Tőkefinanszírozási példatár” címen, 1999-ben megjelent műhöz. Az elmúlt évtizedben folyt oktatás tapasztalatai alapján érlelődött az igény olyan átfogó munka megírására, amely áttekinti a befektetéselmélet valamennyi lényeges területét. A szerző abból a megfontolásból indult ki, hogy a befektetési és finanszírozási elmélet történeti fejlődése lehet az az alap, amire az ilyen elméleti mű felépíthető. Az elmúlt évszázad a befektetési elmélet látványos fejlődését hozta. A XX. század elején fogalmazódik meg a finanszírozás mindmáig fundamentumként tekintett építőköve, a nettó jelenérték, s a század végén válnak a beruházási döntéshozatal mindennapi eszközeivé a reálopciók. A két elméleti vívmány megjelenése közötti időben definiálják a kockázat és bizonytalanság döntésbeli szerepét, megfogalmazzák a hasznossági elmélet alaptételeit, megalapozzák a kockázat és megtérülés kölcsönkapcsolatán alapuló portfolió elméletet. A szóban forgó időszakban válik elméleti igényű vizsgálódás tárgyává a vállalati tőkestruktúra, kifejlődik a tőkepiaci értékelés egyensúlyi elmélete, s a származékos eszközök a befektetési elmélet csúcsát jelentik. E mű nem a teljesség igényével íródott, inkább csak a fő elméleti fejlődési vonulat bemutatásának szándékával. A befektetési elmélet fejlődése a döntések egyre árnyaltabbá tételét garantálta. A teljes bizonyosságon alapuló mérlegelést így válthatta fel a bizonytalanság figyelembe vétele, s a döntések így jutottak el az egyensúlyi feltevések kizárólagosságától a befektetések nem egyensúlyi állapotának döntésbeli elfogadásáig. A befektetési elmélet építőkövei egyben fejlődési csomópontok is. E könyv mondanivalója a nettó jelenérték, a kockázat, a hasznosság, a portfolió, a tőkestruktúra és az opciók tőkepiaci megjelenésének történetén nyugszik. A munka a döntések finomodásának útját és feltételeit rögzíti, megmutatva annak elméleti hátterét. A könyvben foglalt mondanivaló a beruházási és finanszírozási ismereteket szakképzés keretében és posztgraduális formában elsajátító hallgatók számára nyújthat segítséget. Ezen túlmenően, minden érdeklődő számára megkönnyíti a befektetési döntések elméleti alapjainak megértését.