| dc.description.abstract | A társadalmak idősödése ma már jól ismert jelenség, a világ
számos országában megfigyelhető, demográfiai, gazdasági,
társadalmi, kulturális, közösségi és egyéni következményeit a
mindennapi valóság szintjén is megéljük. A meghosszabbodott
élettartam jelentős vívmánya a modern társadalmaknak,
és az idősödés folyamatához kapcsolódó szemlélet is – bár
lassan, de – változik. Egyre inkább tapasztalható, hogy az idős
kor nem csak veszteségekkel teli életszakasz, hanem esély arra,
hogy több évtizedet átölelő, új célokra építhető természetes
és értékes részévé váljon életünknek.
A folyamat alakulásában nagy jelentőséget tulajdonítanak
az egészségi állapotra ható társadalmi, közösségi és egyéni
tényezőknek, illetve ezek integratív összekapcsolódásának.
Mert igaz ugyan, hogy a társadalmi környezet jelentős mértékben
meghatározza a közösségi és az egyéni mozgástereket,
perspektívákat, de a személyes életünkben – jó esetben – számos
lehetőség van arra, hogy saját döntéseket hozzunk életmódunk,
életstílusunk fenntartására vagy változtatására fizikai,
lelki, szociális egészségünk érdekében.
Optimális esetben a folyamat nem kizárlag az időskorra jellemző
vagy csak az időskorúakra irányuló. Az egészségtudatos,
tevékenyen töltött életévek szükségessége az életünk elején
megkezdődik, generációk adhatják át egymásnak jógyakorlatként,
miközben egymásra figyelő összekapcsolódásuk eredményeképpen
nemcsak az idősek számára eredményeznek
jobb életminőséget, hanem a fiatalabb generációk számára is
támogatást, segítséget jelenthet az idősek aktívabb hozzájárulása
a családi, közösségi élethez.
A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa a magyarországi
idősödési folyamat helyzetét az Európai Unióban alkalmazott
aktív idősödés felfogása alapján, az Aktív Idősödési
Index – a Active Ageing Index (Zaidi, 2013) – alkalmazásával. | |
