| dc.description.abstract | E jegyzet elsősorban azon főiskolás hallgatók számára íródott, akiknek a kémia igen fontos alapozó tantárgy, mert ezen alapokra a későbbi években több interdiszciplináris szakmai tárgy (Biokémia, Klinikai kémia, Műszeres analitika) is épül. Célja, hogy az orvosdiagnosztikai laboratóriumokban dolgozó leendő szakemberek számára olyan ismeretanyagot nyújtson, amely biztosítja az analitikai és diagnosztikai tárgyak jobb megértését és eredményes tanulását.
Ez az Általános és fizikai-kémia jegyzet két kötetes, ebből az elsőt tartja most kézben az Olvasó. Tartalma szorosan kapcsolódik az Általános és szervetlen kémia tárgy tananyagához, sok esetben azonban mélyebb és átfogóbb ismereteket nyújt.
A kémiai tudomány felsőfokú oktatása általában általános kémiai ismeretekkel kezdődik, amely egyrészt atomszerkezeti alapokon összefoglalja és rendszerezi a korábban tanultakat, másrészt tartalmazza azokat a tudnivalókat is, melyek
nélkülözhetetlenek a továbblépéshez, elsősorban szervetlen kémiai vonatkozásban.
Ezen kötet tárgyalásmódja részben eltér a korábban megszokott tartalmi sorrendtől, mert a címben jelzett általános kémia nem atomszerkezeti és elektronszerkezeti ismeretekkel kezdődik. Ez a tárgykör a Szervetlen kémia c. jegyzetben található. További eltérés, hogy a ma már önálló tudománynak számító kolloidika, illetve a kolloid rendszerek hangsúlyos ismertetése is bekerült
a tárgyalt témák közé, mivel a szerző úgy véli, hogy az orvostudományhoz és élettudományokhoz kapcsolódó analitika a kolloidális sajátságok ismerete nélkül nem lehet teljes. Mindezek mellett elsősorban az anyagi rendszerek - ezen belül
is a folyadék halmazállapot - tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozik a jegyzet nagyobbik része, és kapcsolódik ezáltal a fizikai-kémia tárgyköréhez. A modern fizikai-kémia a fizikai és kémiai mozgásformák kapcsolatait és az
átalakulásokat elemzi.
Ennek megfelelően a HALMAZÁLLAPOTOK c. I. fejezet a kinetikus elméletalapján tárgyalja a gázok állapotát, az állapotot leíró egyenleteket, valamint a gázrészecskék mozgását. Ugyanitt található a folyadékok szerkezetének hagyományos szemlélet szerinti bemutatása, a szerkezetből eredő tulajdonságok vizsgálata, továbbá a folyadékok áramlásának törvényszerűségeit leíró
rész.
Ahol lehetséges, megfelelő szempontok szerint összehasonlításra kerül a gáz és folyadék halmazállapot. A szilárd anyagok sajátságait elsősorban a halmazállapot-változások szempontjából mutatjuk be.
A HOMOGÉN, illetve a HETEROGÉN RENDSZEREK fejezete a fázisátalakulásokat és hozzájuk kapcsolódó törvényszerűségeket tárgyalja. Kiemelten foglakozik az oldatokkal és az oldhatósággal, hiszen ezek a kémiai analitika lényeges kérdései. Az élő szervezetben betöltött szerepe miatt ugyancsak nagyobb terjedelmet kapott az ozmózissal foglalkozó rész.
Az egyes jelenségek és törvényszerűségek tárgyalásakor mindvégig érvényesül az a szempont, hogy annak milyen aktuális kapcsolódása van élő anyaghoz, az élő szervezethez, leginkább pedig az emberhez. Ezt figyelembe véve - ahol
lehetséges - az elmondottakat konkrét, gyakorlati példák, a szervezetben lejátszódó életjelenségek, biológiai-biokémiai folyamatok, élettani vonatkozások is illusztrálják.
Az elvek tárgyalása során a jegyzet sok helyen igen részletesen kitér az analitikai vonatkozásokra is, és az összefüggések diszkutálása mellett mind a módszerek elméleti alapjait, mind pedig azok gyakorlati kivitelezését ismerteti. Számos
alkalommal konkrét mérőműszerek felépítése is megtalálható. A tanulást és megértést segítendő, az Olvasó számára a vonatkozó fontosabb adatok és paraméterek is rendelkezésre állnak a szövegkörnyezetbe tördelt
táblázatokban.
Végül szeretném köszönetemet kifejezni a jegyzetet lektoráló Dr. Torkos Kornél egyetemi docensnek. Oktatási tapasztalataival, célirányos megjegyzéseivel, hasznos tanácsaival nagy segítségemre volt a munka végső formájának összeállításakor. | hu |
