| dc.description.abstract | Jelen kötet alapjául egy 2011 decemberében, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban tartott konferencia szolgált, melynek témája a participáció és partnerség formái, lehetőségei és a részvétel jogi háttere volt környezeti ügyekben. A konferencián tartott előadások mindegyikében hangsúlyos elemként szerepelt a részvételi demokrácia és a döntéshozatalban elvárt partnerség fejlesztésének szükségessége. A kötet címéül választott „...Cselekedj lokálisan!” ismert szlogenrészlet arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben rendkívül fontos a globális folyamatok megértése, a cselekvési terep a lokális tér, ahol a helyi társadalom, a közösségek aktivitása érvényesülhet.
A zöld paradigmák közül eddig a környezeti demokrácia elmélete ért el egyedül olyan fejlődési fokot, amely alkalmassá teheti arra, hogy szembe állítsuk a hagyományos teóriákkal. Ez a paradigma a posztmateriális értékek előtérbe kerülésével alakult ki, így a környezeti demokrácia elmélete elsősorban értékelmélet: a környezeti értékek, s ezáltal természetesen az emberi értékek megóvását helyezi a középpontjába.
A környezeti demokrácia elméletének alapja a kommunikáció. A kommunikáció teszi lehetővé a környezeti információk megszerzését, feldolgozását, ami a megértés és a cselekvés alapja egyben. A 21. század valódi problémája az ökológiai katasztrófák elkerülése, a környezet állapotának megőrzése és átörökítése, a fenntarthatóság elérése. A környezeti demokrácia tehát nem borítja fel a kialakult demokrácia kereteit, sokkal inkább adaptálja az új kihívások irányába, a demokrácia cselekvéselméleti megközelítéséhez egy értékelméleti aspektust olvaszt hozzá — vagyis a környezeti demokrácia a demokrácia evolúciójának új állomása. Újfajta egyeztetési lehetőségeket, jogalkotási kereteket ad, növelheti az átláthatóságot és a hatékonyságot.
A kötetben publikáló szerzők saját kutatási területükön elismert szakemberek, akik a tudományos pálya mellett a mindennapi életben is gyakorolják hivatásukat. Antal Attila tanulmánya a környezeti demokrácia egyes aspektusainak (információhoz való hozzáférés, részvétel a döntéshozatalban, igazságszolgáltatáshoz való jog) érvényesülését vizsgálja egy meglehetősen speciális területen, az energetikában. Boda Zsolt és Jávor Benedek írása a közpolitikában megvalósuló (illetve meg nem valósuló) társadalmi részvétellel foglalkozik egy közvélemény-kutatás eredményein keresztül. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodájának tapasztalatai tükrében tárgyalja a társadalmi részvétel lehetőségeit és helyzetét Magyarországon. Gajdics Ágnes a gyakorló ügyvéd szempontjából járja körül az ügyféli jogok törvényi szabályozásának tényleges érvényesülését. Glied Viktor azokat a dilemmákat tárja fel tanulmányában, melyek a zöld gondolatot feszítik a 21. században. Lányi András szintén ezen dilemmákat tárgyalja a közpolitika és fenntarthatóság kapcsolatrendszerén keresztül. Rámutat azon anomáliákra, melyek nem engedik a fenntartható fejlődés alapvetésinek érvényesülését, vagy korlátozzák azokat. Móra Veronika az Aarhusi Egyezmény intézményrendszerének fejlődését vázolja fel írásában, kiemelve, hogy a környezetvédelem az az ágazat, amelyben a társadalmi részvétel jogszabályi háttere és intézményrendszere nemzetközi szinten a legfejlettebb. Oprics Judit a Részvételi kódexről írott anyaga a döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának egy jó példáját mutatja be. Pánovics Attila az Aarhusi Egyezmény uniós hatásairól szóló tanulmányában bemutatja, hogy a környezeti érdekek kollektív és diffúz jellege, valamint a környezeti szabályozás valamennyi szintjén és szektorában megjelenő végrehajtási deficit miatt a jogérvényesítés terén egyre fontosabb szerep jut a nyilvánosság tagjainak. Szabó Gábor a globalizáció és az emberi jogok tiszteletben tartásának anomáliáit elemzi érzékletes példák során keresztül. Takács-Sánta András azt a kérdést teszi fel gondolatmenetében, melyet az egész kötet tárgyal: hogyan érvényesülhetnének az ökológiai fenntarthatóság szempontjai a politikában és a társadalom egyéb területén. | hu |
