| dc.description.abstract | A kötet szerkesztője, Varga Aranka azt a feladatot vállalta, hogy összegyűjti, szakértők tanulmányai
alapján bemutatja és elemzi azokat a csoportokat, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségeknek az áldozatai.
Mivel az esélyegyenlőség kimunkált fogalma és szabályozása – különösen nemzetközi, Európai Uniós
szintű szabályozása – alapjában véve újdonság, a kötet első fejezete ezt a szabályozást tárgyalja. Mint
a fejezet címéből kitetszik – Az esélyegyenlőség beágyazódása –, nem elégszik meg a definíció és szabályozás
kritikai bemutatásával, hanem előbb részletes és alaposan tanulmányokban mutatja be tárgyát,
alapos elemzéssel bemutatva előbb magát az értelmezési keretet, majd pedig azokat az előítélet-rendszereket,
amelyek ezeket a csoportokat övezik, és értelmezik mellőzöttségüket. Az első fejezet tanulmányai
ezt a tematikát dolgozzák fel, gondolatilag egységes ívben, de önálló, alapos munkákkal.
A második fejezet mutatja be azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket különösen fenyegetnek a
társadalmi esélyek egyenlőtlenségei. A fejezet pontosan jelöli meg ezeket címével: Az esélyegyenlőség
fókuszban lévő csoportjai. Az első tanulmány a cigányok helyzetét tárgyalja, és pedig sajátos összefüggésben:
a mélyszegénységben élők nagy csoportját elemezve. Ezzel a választással a szerzők hangsúlyozzák,
hogy a cigány, roma etnikai csoport tagjai nemcsak a faji szempont alapján lehetnek elszenvedői a
diszkriminációnak, hanem ehhez járul gyakran súlyos gazdasági helyzetük is. A gyermekkorúakat szintén
fenyegetik az egyenlõtlen esélyek, hiszen azokban a családokban, amelyek anyagi helyzetük, életvitelük
vagy a család végleges felbomlása miatt nem tudnak gondoskodni a kiskorúakról, a tehetetlen áldozat
a gyermek. A gyermekszegénység kérdése különösen fájdalmas és súlyos probléma, és a súlyosságához
viszonyítva kevés szó esik róluk – ezért nagyon fontos a kötetnek ez a tanulmánya. Az idős
emberek súlyos szociális gondjainak – és emellett gyakori elmagányosodásuknak – a kezelése olyan kérdés,
amely az egyre idősödő Európában gyakori gonddá válik. Magyarországon sincsen ez másként, nálunk számos tényező miatt ennek a kérdésnek mindeddig nem tulajdonítottunk valódi fontosságot. Ezért
kiemelkedően fontos, hogy helyet kapjanak a kötetben a támogatásra szoruló lakossági csoportok körében.
Végezetül a fogyatékkal élők helyzetét és megoldásra váró problémáit tekinti át a fejezet utolsó tanulmánya.
Bár e csoport helyzetéről viszonylag sok információnk van – helyzetük egyike azon társadalmi
problémáknak, amelyekkel kapcsolatban kialakultak gyakorlatok. Hogy ezek a megoldások mennyire
alkalmasak, illetve mennyiben hiányosak, erről szól egy okos tanulmány.
A kötet harmadik része a gyakorlat kérdéseivel foglalkozik, alcíme Esélyegyenlőség a gyakorlatban.
A fejezet első tanulmánya Magyarország területi társadalmi szerkezetét tárgyalja, bemutatva, hol helyezkednek
el az országban azok a csoportok, amelyeket az előző részben megismertünk. A következő tanulmány
azt tekinti át, milyen lehetőségek mutatkoznak a gyakorlatban arra, hogy az esélyegyenlőség
megvalósuljon, de legalábbis közelebb kerüljön a megvalósuláshoz. A tanulmány elméleti konstrukciókat
elemez olyan szándékkal és eredménnyel, amely tapasztalati úton ellenőrizhető és fejleszthető. Végezetül
konkrét példákat találunk a „jó gyakorlatokra”, azokra, amelyek az esélyegyenlőséget a mindennapi
életbe is sikeresen átültették. | hu |
