Esélyegyenlőség a mai Magyarországon

Abstract

A kötet szerkesztője, Varga Aranka azt a feladatot vállalta, hogy összegyűjti, szakértők tanulmányai alapján bemutatja és elemzi azokat a csoportokat, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségeknek az áldozatai. Mivel az esélyegyenlőség kimunkált fogalma és szabályozása – különösen nemzetközi, Európai Uniós szintű szabályozása – alapjában véve újdonság, a kötet első fejezete ezt a szabályozást tárgyalja. Mint a fejezet címéből kitetszik – Az esélyegyenlőség beágyazódása –, nem elégszik meg a definíció és szabályozás kritikai bemutatásával, hanem előbb részletes és alaposan tanulmányokban mutatja be tárgyát, alapos elemzéssel bemutatva előbb magát az értelmezési keretet, majd pedig azokat az előítélet-rendszereket, amelyek ezeket a csoportokat övezik, és értelmezik mellőzöttségüket. Az első fejezet tanulmányai ezt a tematikát dolgozzák fel, gondolatilag egységes ívben, de önálló, alapos munkákkal. A második fejezet mutatja be azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket különösen fenyegetnek a társadalmi esélyek egyenlőtlenségei. A fejezet pontosan jelöli meg ezeket címével: Az esélyegyenlőség fókuszban lévő csoportjai. Az első tanulmány a cigányok helyzetét tárgyalja, és pedig sajátos összefüggésben: a mélyszegénységben élők nagy csoportját elemezve. Ezzel a választással a szerzők hangsúlyozzák, hogy a cigány, roma etnikai csoport tagjai nemcsak a faji szempont alapján lehetnek elszenvedői a diszkriminációnak, hanem ehhez járul gyakran súlyos gazdasági helyzetük is. A gyermekkorúakat szintén fenyegetik az egyenlõtlen esélyek, hiszen azokban a családokban, amelyek anyagi helyzetük, életvitelük vagy a család végleges felbomlása miatt nem tudnak gondoskodni a kiskorúakról, a tehetetlen áldozat a gyermek. A gyermekszegénység kérdése különösen fájdalmas és súlyos probléma, és a súlyosságához viszonyítva kevés szó esik róluk – ezért nagyon fontos a kötetnek ez a tanulmánya. Az idős emberek súlyos szociális gondjainak – és emellett gyakori elmagányosodásuknak – a kezelése olyan kérdés, amely az egyre idősödő Európában gyakori gonddá válik. Magyarországon sincsen ez másként, nálunk számos tényező miatt ennek a kérdésnek mindeddig nem tulajdonítottunk valódi fontosságot. Ezért kiemelkedően fontos, hogy helyet kapjanak a kötetben a támogatásra szoruló lakossági csoportok körében. Végezetül a fogyatékkal élők helyzetét és megoldásra váró problémáit tekinti át a fejezet utolsó tanulmánya. Bár e csoport helyzetéről viszonylag sok információnk van – helyzetük egyike azon társadalmi problémáknak, amelyekkel kapcsolatban kialakultak gyakorlatok. Hogy ezek a megoldások mennyire alkalmasak, illetve mennyiben hiányosak, erről szól egy okos tanulmány. A kötet harmadik része a gyakorlat kérdéseivel foglalkozik, alcíme Esélyegyenlőség a gyakorlatban. A fejezet első tanulmánya Magyarország területi társadalmi szerkezetét tárgyalja, bemutatva, hol helyezkednek el az országban azok a csoportok, amelyeket az előző részben megismertünk. A következő tanulmány azt tekinti át, milyen lehetőségek mutatkoznak a gyakorlatban arra, hogy az esélyegyenlőség megvalósuljon, de legalábbis közelebb kerüljön a megvalósuláshoz. A tanulmány elméleti konstrukciókat elemez olyan szándékkal és eredménnyel, amely tapasztalati úton ellenőrizhető és fejleszthető. Végezetül konkrét példákat találunk a „jó gyakorlatokra”, azokra, amelyek az esélyegyenlőséget a mindennapi életbe is sikeresen átültették.