A magyar gazdaság változásai a rendszerváltás utáni két évtizedben (1990–2010)

Abstract

A gazdaság- és társadalomtörténészek szakmai munkáikban előszeretettel a régebbi korok változásait mutatják be, aminek egyik legfőbb indoka rendszerint az, hogy a jelen szakemberének kell némi rálátási időszak az objektívnek tekinthető értékítélet megalkotásához. A hazai gazdaságtörténet-írásban viszonylag sok tanulmány, könyv stb. született már a 19. századi agrár- és ipari modernizációról, a két világháború közötti megrekedés időszakáról, illetve a szocialista kor tervgazdálkodási rendszeréről. Azonban az 1990. évi rendszerváltás utáni korszak jelentős részben kimaradt a gazdaságtörténeti vizsgálatokból. Erről az időszakról inkább csak egyes tématerületekről (politika, pénzügy, privatizáció, gazdaságpolitika, EU-csatlakozás) jelentek meg könyvek, tanulmányok. [lásd például: Romsics 2013] Ugyanakkor a napi egyetemi oktatásban is érzékelhető, hogy sokan hiányolják az 1990 utáni korszak, vagyis a piacgazdasági rendszerre való visszatérés utáni évek szakmai leírását, értelmezését, ami azért is fontos szempont, mert ebben az időszakban jöttek létre azok a korszakos változások (magán- és társas vállalkozások, nyugati működő tőkebeáramlás, új intézmények stb.), amelyek a mai és jövőbeli életünket is meghatározzák. A piacgazdaságot „újra kellett tanulni”, hiszen a mai fiatal generáció legfeljebb csak történelemtankönyvekből, visszaemlékezésekből kaphatott képet a második világháború előtti gazdasági működésről. Éppen ezért született meg ez a kis írás, amely szerves folytatása a szerző 2002-ben megjelent, s utána némi ráncfelvarrás révén még többször kiadott Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000 (Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest) című alkotásának, amit viszonylag sok felsőoktatási intézmény még több kurzusán használnak tankönyvként vagy kötelező irodalomként, de szerencsére a szakirodalmi hivatkozási száma (MTMT) is igen magas. Jelen kis munka ajánlható mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik Magyarország 1990–2010 közti gazdasági változásainak megismerése iránt. Természetesen a szerző törekedett arra, hogy – felülemelkedve a sokszor igen sajátosan célirányos politikai narratívákon – megpróbálja kívülről szemlélni a változásokat, rámutatva azokra a fontosabb folyamatokra, amelyek meghatározták ezt a korszakot. A mű írója a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora, s ez is magyarázza, hogy a műben szereplő, alapvetően a gazdasági változások jellemzését szolgáló esetek, példák döntően a szerző dél-dunántúli térségre (Kaposvár, Pécs, Nagykanizsa stb.) vonatkozó kutatásaiból származnak.