| dc.contributor.author | László, Gyula | |
| dc.date.accessioned | 2024-07-31T12:07:48Z | |
| dc.date.available | 2024-07-31T12:07:48Z | |
| dc.date.issued | 2007 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9789636421786 | hu |
| dc.identifier.uri | http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/45184 | |
| dc.description | Ez a jegyzet ehhez nyújt átfogó, alapozó ismereteket.
Alapvetően és elsődlegesen gyakorlati ismereteket közvetít a munkaerőpiac működéséről, folyamatairól és a munkaerő-piacot alakító „politikákról” (bár a feltétlen szükséges mértékben bemutatja ezek „elméleti” hátterét, megfontolásait is). Ezen belül bemutatja az európai, majd a hazai gyakorlatot is. Másrészt az ismeretek átadásán túl formálni is kívánja minden - munkaerőpiachoz közelálló - ember szemléletmódját, szeretné megértetni azt, hogy mi is az a munkaerőpiac, a foglalkoztatás, miért sajátos a munkaadó-munkavállaló kapcsolatrendszer, és miért szükséges - akár a társadalom, akár a gazdaság; akár az egyén, akár a szervezet oldaláról - a munkaerő-piachoz és szereplőihez egy alapvetően „szociális” gondolkodásmóddal közelíteni.
A jegyzet a közgazdasági felsőoktatási intézmények közös HEFOP-Global üzleti BA-képzési pályázata keretében kialakított tematikát követi. Ennek megfelelően tartalmilag négy nagyobb blokkra tagolható:
• A munkaerőpiac sajátosságai (a többi piactól eltérő ismérvei) és állapotjellemzői (foglalkoztatás, munkanélküliségjövedelem stb.).
• Foglalkoztatáspolitika: hogyan kezelhetjük a foglalkoztatás, illetve munkanélküliség, inaktivitás problémáit (ide értve az elméleti válaszlehetőségeket és a gyakorlati megoldásokat is), mit vár el az EU és milyen célokat követ a hazai foglalkoztatáspolitika.
• Jövedelempolitika: a jövedelemelosztás problémáit hogyan, milyen eszközökkel kezelhetjük (bemutatva itt is az általánosan alkalmazható modelleket és a gyakorlati megoldásokat).
• Érdekegyeztetés: kik azok a szociális partnerek, és a közöttük létesítendő kapcsolatok hogyan segítenek feloldani a munkaerő-piaci feszültségeket, hogyan érhető el az érdekek egyeztetése (leszűkítve itt a makroszintre), milyen eszközöket, modelleket alakított ki Európa, és mi jellemzi a hazai munkaügyi kapcsolatokat a rendszerváltás óta.
Reméljük, hogy ezek az ismeretek a közgazdászok általános társadalmi- gazdasági kompetenciáinak szerves és hasznos részévé válnak.
Pécs, 2007. július
A szerző | hu |
| dc.description.abstract | A munkaerő-piacot alapvetően az különbözteti meg más piacoktól, hogy a munkaerő az egyik alapvető termelési tényező (vagyis a gazdaság része), ugyanakkor a munkaerőt „hordozó” munkavállaló egyúttal ember (vagyis a társadalom része) is. Vagyis a munkaerő,a gazdasági és társadalmi keretekbe egyaránt illeszkedő és mindkét szféra által befolyásolt, az üzleti és szociális gondolkodásmód konfliktusait is magán hordozó termelési tényező. Ez a kettősség ad különös, sajátos vonásokat a munkaerőnek és a munkaerő piacának. Valamint ebből adódik az is, hogy a munkaerőpiac működésével törvényszerűen járnak együtt társadalmi és gazdasági konfliktusok. Ha nem akarjuk, hogy ezek a konfliktusok tartós zavart és feszültséget okozzanak, megfelelő válaszokat kell adnunk ezekre a munkaerő-piaci feszültségekre: ezek az ún. munkaerő-piaci politikák.
A munkaerő kettősségéből adódóan a munkaerő-piaci politikáknak is az ad különös jelentőséget, hogy egyszerre—kell jelen lennie a társadalom és a gazdaság, szférájában, egyszerre kelj mindkét oldal követelményeit elfogadnia és eszközeit használnia. A munkaerő-piaci politikák kialakítása ezért izgalmas és nehéz kérdés.
A munkaerő-piaci politikáknak az a célja, hogy a munkaerő-piacot, mint a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségei és foglalkoztatási feltételei szempontjából döntő jelentőségű piacot úgy befolyásolja, hogy az minden munkaképes és munkát vállalni szándékozó személy számára a szándékainak és képességeinek megfelelő foglalkoztatást a lehető legjobb feltételekkel (ezen belül is kiemelve az ezzel kapcsolatos munkajövedelmet és munkaidőt) biztosítsa.
A munkaerőt és munkaerő-piacot ugyanakkor nemcsak a gazdaság irányítóinak kell ismerniük, hanem gyakorlatilag mindenkinek. Valamilyen módon mindannyian kapcsolatba kerülünk a munkaerő-piaccal (többnyire munkavállalóként vagy munkaadóként), ezért saját sorsa, boldogulása szempontjából is fontos, hogy mindenki ismerje a munkaerőpiac sajátosságait, működési mechanizmusait, és azokat a technikákat, eszközöket, amelyekkel segíteni tudja majd céljai megvalósulását. | hu |
| dc.publisher | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar | hu |
| dc.subject | munkaerő-piaci politikák | hu |
| dc.title | Munkaerő-piaci politikák | hu |
