A nemzetközi szervezetek felelőssége – elmélet és gyakorlat határán
View/ Open
Date
2023Author
Mohay, Ágoston
Kis Kelemen, Bence
Pánovics, Attila
Tóth, Norbert
Állam- és Jogtudományi Kar
Metadata
Show full item recordAbstract
Immáron több, mint 10 év telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 2011-ben el-
fogadta a nemzetközi szervezetek felelősségéről szóló végleges kodifikációs ter-
vezetet (ARIO), amelyet a Nemzetközi Jogi Bizottság készített elő. A kodifikációs
munka egy évtizedig tartott, azonban hasonló eredménnyel zárult, mint „nagy-
testvére”, az államok felelősségéről szóló 2001-es végleges tervezet (ARSIWA):
az ENSZ Közgyűlése az államok figyelmébe ajánlotta a dokumentumot, nem
született azonban nemzetközi szerződés a nemzetközi felelősség tárgykörében.
Egy lényeges dologban azonban különbözik az ARIO és az ARSIWA, nevezete-
sen abban, hogy míg az államok gyakorlatilag elfogadták azt, hogy az ARSIWA
rendelkezései többé-kevésbé tükrözik a nemzetközi szokásjogot és így tradici-
onális értelemben vett kodifikációs produktumnak tekinthetők, addig az ARIO
esetében ez már korántsem ennyire egyértelmű. Az államok, sőt a nemzetközi
szervezetek és a jogtudósok jelentős része is egyaránt tekint kodifikációs és jog-
fejlesztő munkaként az ARIO szabályaira.
E kötet arra vállalkozott, hogy az FK-134930. sz. OTKA kutatási projekt ke-
retében összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, amelyek a nemzetközi
szervezetek felelősségének elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata során
felmerültek és a tudományos, valamint a gyakorlati szakemberek számára egy-
aránt relevanciával bírhatnak.
A kötet három nagyobb részből tevődik össze. Az első rész összefoglalja a
kérdés dogmatikai alapkérdéseit és elhelyezi a nemzetközi szervezetek felelős-
ségét a nemzetközi jog egészében, különös figyelmet szentelve a betudhatóság
vagy beszámíthatóság kérdésének. A második rész a nemzetközi szervezetek
felelősségének elméleti és gyakorlati oldalát mutatja be számos példán keresz-
tül. Egyebek mellett olyan kérdéseket vizsgáltunk, mint a nemzetközi szerveze-
tek szerepvállalása különböző nemzetközi katonai műveletekben, a felelősség
elismerése és ezzel betudása a nemzetközi szervezetek részére, a nemzetközi
szervezetek világűrben végzett tevékenységének felelősségi kérdései. Végül, de
nem utolsósorban a kötet harmadik nagyobb egysége összehangban a kutatási
projekt célkitűzéseivel az Európai Unió, mint szupranacionális, de mégiscsak
nemzetközi szervezet felelősségével foglalkozik, így különösen, de nem kizáró-
lagosan vizsgáltuk az Unió szankciós politikáját, a Frontex felelősségét emberi
jogi jogsértésekért, továbbá az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája keretében
elfogadott aktusait és annak felelősségi aspektusait az Emberi Jogok Európai
Bírósága előtt. ízunk abban, hogy a kötet és a benne található tanulmányok hozzájárulnak
ahhoz, hogy a hazai szakirodalomban élénkebb figyelem övezze a nemzetközi
szervezetek felelősségének aktuális és nem ritkán égető problémáit és elindít
egy olyan diskurzust, amelyre további kutatások is épülhetnek.