dc.description.abstract | Szerkesztők: Zagyi Nándor – Pap Norbert | Cím: Magyarország és a Balkán - Balkán Füzetek 2022/Különszám III. | ISBN 978-963-626-076-7 --- A Balkán Füzetek immár harmadik alkalommal jelentkező különszáma az előzőekhez
hasonlóan a Magyarország és a Balkán címet viseli, utalva arra, hogy a mostani kötetben is
hazai szerzők balkáni vonatkozású kutatási eredményeit adjuk közre, tovább gyarapítva ezzel a
Balkánnal kapcsolatos magyarországi tudományos ismeretek körét. Az itt közölt írások ezúttal
sem alkotnak tematikus egységet, sokkal inkább a szerzők szerteágazó érdeklődési-kutatási
területeinek megfelelően kaleidoszkópszerű képet adnak a Balkán geopolitikai, történeti
földrajzi, kulturális irányú hazai vizsgálatairól.
Ami azonban a jelen számnak igazán különös jelentőséget kölcsönöz, az nem más, mint,
hogy az egyes tanulmányok szerzői mindannyian kollégánk, M. Császár Zsuzsanna docens
asszony közeli munkatársai, többen közülük egykori hallgatói, akik az ő négy évtizedes
szakmai, illetve több mint húsz évre visszatekintő tudományos-kutatói munkássága előtt
tisztelegve, a szerkesztők felkérésének eleget téve egy-egy írással járultak hozzá e kötet
megszületéséhez. Széleskörű, az ország több felsőoktatási intézményével, kutatóhelyével,
Magyarország balkáni diplomáciájának képviselőivel kialakított szakmai kapcsolatai
tükröződnek a szerzőgárda összetételében is. Nemcsak szűkebb oktatói-kutatói közössége, a
pécsi földrajzi műhely tagjainak, de budapesti, debreceni, szegedi, keszthelyi egyetemi
kollégáinak, kutató- és szerzőtársainak tanulmányait is van szerencsénk közölni.
A Balkán Füzetek III. különszámának létrejöttében közreműködő szerzők között ezúttal
olyanok is szerepelnek, akiknek a munkássága nem, vagy csak érintőlegesen kötődik a
Balkánhoz, de M. Császár Zsuzsanna igen közeli pécsi geográfus, vagy oktatás-, illetve
neveléstörténettel foglalkozó kollégáiként, a kötet apropójából fakadóan mindenképpen helyük
van a szerzők között. Írásaik részben túlmutatnak ugyan a Balkánon, mint földrajzi térségen,
tematikájukban azonban szorosan kapcsolódnak ahhoz.
A most napvilágot látó tizenkét tanulmány nem csupán témáját, de módszertanát, formai
jegyeit tekintve is sokszínű képet mutat, a kötetnyitó, a Balkán térértelmezésének egyik
aspektusát ismertető tudományos esszétől kezdve a forrásfeldolgozáson és elemzéseken át a
kvantitatív vizsgálatokig széles spektrumot ölel fel.
Az egyes tematikus súlypontok közül egyértelműen kitűnik a migráció, amely bár térben
és időben eltérő megközelítésben, részben a Kárpát-medencét és a Nyugat-Balkánt érintő
történeti földrajzi folyamatok, részben a magyarországi déli határzár, részben pedig M. Császár
Zsuzsanna saját kutatási területéhez, az oktatásföldrajzhoz és a Balkánhoz a legszorosabban
kötődve a jugoszláv utódállamok felsőoktatási intézményei nemzetközi migrációs folyamtokba
való bekapcsolódásának kontextusában, de három tanulmánynak is kulcsmotívuma.
A magyar-horvát kapcsolatrendszer, illetve határmentiség témája a szellemi kulturális
örökség turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségeket, illetve a drávaszögi magyarság helyzetét
illetően szintén hangsúlyosan jelenik meg a kötetben.
5
A konfliktusos balkáni szomszédságpolitika egy-egy aktuális páldáját, az ÉszakMacedónia európai uniós integrációját hátráltató bolgár-macedón ellentét politikai hátterét,
illetve a nyugat-balkáni tengeri és folyami határvitákat elemző szerzők a Balkán igen összetett
és bonyolult geopolitikai viszonyairól adnak némi ízelítőt.
A soron következő lapszámunkból a Balkán-tematikához más irányú kutatási háttérrel
kapcsolódó szerzőink jóvoltából a kulturális vonatkozások sem maradtak ki, hiszen részben a
hispán világ, valamint India szakavatott kutatóiként olyan, a Balkán és az általuk jól ismert
térségek közti összekötő szálak, a spanyol-portugál eredetű balkáni szefárd zsidóság, illetve az
albán gyökerekkel rendelkező, de indiaként hírnevet és megbecsülést szerzett Teréz anya
személye és munkássága, részben pedig neveléstörténeti-pedagógiai hátterű kutatóként a
hódoltság kori muszlim oktatás- és nevelésügy Pécsre vonatkozó példáinak bemutatásával
jelennek meg a kötetben.
Végül, de nem utolsósorban egy, témáját tekintve a többi írással aligha rokonítható
katonaföldrajzi tanulmány is helyet kapott e számban, amely az Osztrák-Magyar Monarchia
balkáni hadszíntérre vonatkozó forrásait tekinti át.
A szerzők, illetve a kötet összeállításában közreműködők nevében a Balkán Füzetek III.
különszámával köszöntjük M. Császár Zsuzsanna kolléganőnket, akinek további, sikeres oktató
és kutató munkát kívánunk. | |