Balkán füzetek, 2022/3. különszám 

Abstract

Szerkesztők: Zagyi Nándor – Pap Norbert | Cím: Magyarország és a Balkán - Balkán Füzetek 2022/Különszám III. | ISBN 978-963-626-076-7 --- A Balkán Füzetek immár harmadik alkalommal jelentkező különszáma az előzőekhez hasonlóan a Magyarország és a Balkán címet viseli, utalva arra, hogy a mostani kötetben is hazai szerzők balkáni vonatkozású kutatási eredményeit adjuk közre, tovább gyarapítva ezzel a Balkánnal kapcsolatos magyarországi tudományos ismeretek körét. Az itt közölt írások ezúttal sem alkotnak tematikus egységet, sokkal inkább a szerzők szerteágazó érdeklődési-kutatási területeinek megfelelően kaleidoszkópszerű képet adnak a Balkán geopolitikai, történeti földrajzi, kulturális irányú hazai vizsgálatairól. Ami azonban a jelen számnak igazán különös jelentőséget kölcsönöz, az nem más, mint, hogy az egyes tanulmányok szerzői mindannyian kollégánk, M. Császár Zsuzsanna docens asszony közeli munkatársai, többen közülük egykori hallgatói, akik az ő négy évtizedes szakmai, illetve több mint húsz évre visszatekintő tudományos-kutatói munkássága előtt tisztelegve, a szerkesztők felkérésének eleget téve egy-egy írással járultak hozzá e kötet megszületéséhez. Széleskörű, az ország több felsőoktatási intézményével, kutatóhelyével, Magyarország balkáni diplomáciájának képviselőivel kialakított szakmai kapcsolatai tükröződnek a szerzőgárda összetételében is. Nemcsak szűkebb oktatói-kutatói közössége, a pécsi földrajzi műhely tagjainak, de budapesti, debreceni, szegedi, keszthelyi egyetemi kollégáinak, kutató- és szerzőtársainak tanulmányait is van szerencsénk közölni. A Balkán Füzetek III. különszámának létrejöttében közreműködő szerzők között ezúttal olyanok is szerepelnek, akiknek a munkássága nem, vagy csak érintőlegesen kötődik a Balkánhoz, de M. Császár Zsuzsanna igen közeli pécsi geográfus, vagy oktatás-, illetve neveléstörténettel foglalkozó kollégáiként, a kötet apropójából fakadóan mindenképpen helyük van a szerzők között. Írásaik részben túlmutatnak ugyan a Balkánon, mint földrajzi térségen, tematikájukban azonban szorosan kapcsolódnak ahhoz. A most napvilágot látó tizenkét tanulmány nem csupán témáját, de módszertanát, formai jegyeit tekintve is sokszínű képet mutat, a kötetnyitó, a Balkán térértelmezésének egyik aspektusát ismertető tudományos esszétől kezdve a forrásfeldolgozáson és elemzéseken át a kvantitatív vizsgálatokig széles spektrumot ölel fel. Az egyes tematikus súlypontok közül egyértelműen kitűnik a migráció, amely bár térben és időben eltérő megközelítésben, részben a Kárpát-medencét és a Nyugat-Balkánt érintő történeti földrajzi folyamatok, részben a magyarországi déli határzár, részben pedig M. Császár Zsuzsanna saját kutatási területéhez, az oktatásföldrajzhoz és a Balkánhoz a legszorosabban kötődve a jugoszláv utódállamok felsőoktatási intézményei nemzetközi migrációs folyamtokba való bekapcsolódásának kontextusában, de három tanulmánynak is kulcsmotívuma. A magyar-horvát kapcsolatrendszer, illetve határmentiség témája a szellemi kulturális örökség turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségeket, illetve a drávaszögi magyarság helyzetét illetően szintén hangsúlyosan jelenik meg a kötetben. 5 A konfliktusos balkáni szomszédságpolitika egy-egy aktuális páldáját, az ÉszakMacedónia európai uniós integrációját hátráltató bolgár-macedón ellentét politikai hátterét, illetve a nyugat-balkáni tengeri és folyami határvitákat elemző szerzők a Balkán igen összetett és bonyolult geopolitikai viszonyairól adnak némi ízelítőt. A soron következő lapszámunkból a Balkán-tematikához más irányú kutatási háttérrel kapcsolódó szerzőink jóvoltából a kulturális vonatkozások sem maradtak ki, hiszen részben a hispán világ, valamint India szakavatott kutatóiként olyan, a Balkán és az általuk jól ismert térségek közti összekötő szálak, a spanyol-portugál eredetű balkáni szefárd zsidóság, illetve az albán gyökerekkel rendelkező, de indiaként hírnevet és megbecsülést szerzett Teréz anya személye és munkássága, részben pedig neveléstörténeti-pedagógiai hátterű kutatóként a hódoltság kori muszlim oktatás- és nevelésügy Pécsre vonatkozó példáinak bemutatásával jelennek meg a kötetben. Végül, de nem utolsósorban egy, témáját tekintve a többi írással aligha rokonítható katonaföldrajzi tanulmány is helyet kapott e számban, amely az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni hadszíntérre vonatkozó forrásait tekinti át. A szerzők, illetve a kötet összeállításában közreműködők nevében a Balkán Füzetek III. különszámával köszöntjük M. Császár Zsuzsanna kolléganőnket, akinek további, sikeres oktató és kutató munkát kívánunk.