| dc.description.abstract | Az emberiség minden történelmi korszakának megvoltak a társadalmi, gazdasági
és politikai mozgatórugói. A fejlett világ jelen időszakában ezt jelenti: az internet,
a digitalizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia, az innováció és a
globalizáció, valamint a kommunikáció. Ezen tényezők és alkotóelemeik is szoros
kölcsönhatásban állnak egymással a kialakult információs társadalmak
rendszerében, miközben a kommunikáció központi szerepet játszik. Az egyén, a
szervezet és a társadalom életében, a gazdasági fejlődésben, a politikákban, vagy
akár a normaalkotásban is meghatározó jelentőséggel bír a kommunikáció, annak
kifejezési formái és technikai eszközei.
Az információs társadalom szereplőiben számtalan kérdés merül fel, melyek a
tisztázás igényét vetik fel. Folyamatosan nő az érdeklődés a téma iránt a hazai és
nemzetközi, az elméleti és gyakorlati szakemberekben, éppúgy, mint az egyének
és intézmények szintjén. Ezt a kommunikáció mindennapi életben betöltött
meghatározó szerepe és a szabályozó normák társadalomra gyakorolt hatása
generálja. A kommunikációs kor, az információs társadalom alakulását annak aktív
tagjaként követtem és megtapasztaltam az elmúlt 30 évben több különböző
(vállalati, intézményi, egyéni és tudományos, oktatási) szempontból. Ezen időszak
alatt összegyűjtött elméleti és gyakorlati tudás és tapasztalás inspirált arra, hogy a
kommunikációs jogot válasszam doktori dolgozatom témájául, mely eme írás
alapját képezi.
A kötet átmenetet képez a hagyományos tankönyv és a kézikönyv között. Célja,
hogy a három fő részén belül bemutassa a kommunikáció, a kommunikációs etika
és a kommunikációs jog alapfogalmait, jellemzőit, alkotóelemeit és
összefüggéseit, valamint főbb irányait és kihívásait, mely segítséget nyújthat,
egyfajta iránytűként szolgálhat a mindennapokban felmerülő kommunikációs,
etikai és jogi kérdésekben egyaránt. A kötet az információs társadalom
rendszerében vizsgálja és modellezi a tárgyalt téma alapvetéseit, miközben külön
figyelmet szentel a szakirodalomban megjelenő, eltérő szakmai álláspontok
bemutatásának.
A könyv áttekinti a kommunikáció, a kommunikációs etika alapintézményeit,
bemutatja a kommunikációs normák kialakulását, fejlődését, és rendszerbe foglalja
a kommunikációs jog elméleti alapjait. Ez utóbbi keretében megfogalmazza a
kommunikációs jog fogalmát, jellemzőit, rámutat összetevő elemeinek,
kapcsolódásaira és összefüggéseire, valamint tematikus elemzést ad alaptörvényi
alkotóelemeiről. A mű összefoglaló része summázza a kutatás főbb
konzekvenciáit, kihívásait és javaslatait. Változó világunkban mindez csak a
teljesség és lezártság igénye nélkül tehető meg, különös tekintettel a
normarendszer gyors átalakulására.A mű megírásának személyes célja, hogy a könyvben megfogalmazottak új
gondolatokat ébresszenek és lehetőséget adjanak a kommunikáció és
normarendszerének további kutatásához, fejlesztéséhez. Az írást nemcsak
jogalkalmazóknak, kommunikációs és médiaszakembereknek vagy kutatóknak,
egyetemistáknak, hanem a téma iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlom.
A kötet alapjául szolgáló doktori dolgozatom megszületéséhez nyújtott szakmai
és emberi támogatásáért hálámat és köszönetemet fejezem ki Dr. Ádám Antal
professzor úrnak. Külön köszönetemet fejezem ki Dr. Rácz Gábornak, Dr. Sós
Péter Jánosnak, Sárosi Péternek és Hetey Rékának, akik támogatták munkámat, a
Családomnak, akik rendíthetetlen bizalommal kísérték végig utamat, és nem utolsó
sorban szüleimnek, akiktől megtanultam, mi az érték, a szellemi élet, az alkotás és
a kitartás, melyek nélkül e könyv nem született volna meg. A könyvet örök
drukkeremnek, Édesanyámnak ajánlom. | hu |
