KOMMUNIKÁCIÓ ETIKA JOG: A kommunikáció etikai és jogi alapjai

Abstract

Az emberiség minden történelmi korszakának megvoltak a társadalmi, gazdasági és politikai mozgatórugói. A fejlett világ jelen időszakában ezt jelenti: az internet, a digitalizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia, az innováció és a globalizáció, valamint a kommunikáció. Ezen tényezők és alkotóelemeik is szoros kölcsönhatásban állnak egymással a kialakult információs társadalmak rendszerében, miközben a kommunikáció központi szerepet játszik. Az egyén, a szervezet és a társadalom életében, a gazdasági fejlődésben, a politikákban, vagy akár a normaalkotásban is meghatározó jelentőséggel bír a kommunikáció, annak kifejezési formái és technikai eszközei. Az információs társadalom szereplőiben számtalan kérdés merül fel, melyek a tisztázás igényét vetik fel. Folyamatosan nő az érdeklődés a téma iránt a hazai és nemzetközi, az elméleti és gyakorlati szakemberekben, éppúgy, mint az egyének és intézmények szintjén. Ezt a kommunikáció mindennapi életben betöltött meghatározó szerepe és a szabályozó normák társadalomra gyakorolt hatása generálja. A kommunikációs kor, az információs társadalom alakulását annak aktív tagjaként követtem és megtapasztaltam az elmúlt 30 évben több különböző (vállalati, intézményi, egyéni és tudományos, oktatási) szempontból. Ezen időszak alatt összegyűjtött elméleti és gyakorlati tudás és tapasztalás inspirált arra, hogy a kommunikációs jogot válasszam doktori dolgozatom témájául, mely eme írás alapját képezi. A kötet átmenetet képez a hagyományos tankönyv és a kézikönyv között. Célja, hogy a három fő részén belül bemutassa a kommunikáció, a kommunikációs etika és a kommunikációs jog alapfogalmait, jellemzőit, alkotóelemeit és összefüggéseit, valamint főbb irányait és kihívásait, mely segítséget nyújthat, egyfajta iránytűként szolgálhat a mindennapokban felmerülő kommunikációs, etikai és jogi kérdésekben egyaránt. A kötet az információs társadalom rendszerében vizsgálja és modellezi a tárgyalt téma alapvetéseit, miközben külön figyelmet szentel a szakirodalomban megjelenő, eltérő szakmai álláspontok bemutatásának. A könyv áttekinti a kommunikáció, a kommunikációs etika alapintézményeit, bemutatja a kommunikációs normák kialakulását, fejlődését, és rendszerbe foglalja a kommunikációs jog elméleti alapjait. Ez utóbbi keretében megfogalmazza a kommunikációs jog fogalmát, jellemzőit, rámutat összetevő elemeinek, kapcsolódásaira és összefüggéseire, valamint tematikus elemzést ad alaptörvényi alkotóelemeiről. A mű összefoglaló része summázza a kutatás főbb konzekvenciáit, kihívásait és javaslatait. Változó világunkban mindez csak a teljesség és lezártság igénye nélkül tehető meg, különös tekintettel a normarendszer gyors átalakulására.A mű megírásának személyes célja, hogy a könyvben megfogalmazottak új gondolatokat ébresszenek és lehetőséget adjanak a kommunikáció és normarendszerének további kutatásához, fejlesztéséhez. Az írást nemcsak jogalkalmazóknak, kommunikációs és médiaszakembereknek vagy kutatóknak, egyetemistáknak, hanem a téma iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlom. A kötet alapjául szolgáló doktori dolgozatom megszületéséhez nyújtott szakmai és emberi támogatásáért hálámat és köszönetemet fejezem ki Dr. Ádám Antal professzor úrnak. Külön köszönetemet fejezem ki Dr. Rácz Gábornak, Dr. Sós Péter Jánosnak, Sárosi Péternek és Hetey Rékának, akik támogatták munkámat, a Családomnak, akik rendíthetetlen bizalommal kísérték végig utamat, és nem utolsó sorban szüleimnek, akiktől megtanultam, mi az érték, a szellemi élet, az alkotás és a kitartás, melyek nélkül e könyv nem született volna meg. A könyvet örök drukkeremnek, Édesanyámnak ajánlom.