Körkép IV.: A Wlislocki Henrik Szakkollégium hallgatóinak írásai

Abstract

Az olvasó ebben a pillanatban a Wlislocki Henrik Szakkollégium diákjainak 2021 és 2022-ben született tudományos írásait tartja a kezében. Az elmúlt időszakban a szakkollégisták a saját érdeklődésükhöz, szakjukhoz tartozó tématerületeken végeztek egyéni kutatómunkát, melynek gyümölcsét tartja most a kezében. Éppen ezért a kötet sokszínű, ahogyan a diákok is azok. Csonka Dániel egyetemi tanulmányai mellett mentorként is vállal feladatokat a Tanítsunk Magyarországért! programban. Mentorként szerezett tapasztalatait tudományos eszközökkel is megvizsgálta és a szülőkkel történő kapcsolattartás fontosságáról ír. Heindl Katica Kurt Vonnegut egyik meghatározó regényében vizsgálja az időutazás szerepét, funkcióját és a szerző hozzájárulását a posztmodern tudományos fantasztikus műfaj változásaihoz. Horváth Gergely szintén a Tanítsunk Magyarországért! programhoz kapcsolódóan végzett kutatást. Tanulmányának célja, hogy betekintést engedjen az elmúlt két év mentorálásának eredményeibe, a gyerekek továbbtanulási terveibe, illetve a diákok középiskolai mentorálással kapcsolatos elképzeléseibe. Kapás Rékát azt érdekelte, hogy milyen mértékben határozzák meg a múlt történelmi eseményei a jelen viszonyait; mit jelent a kollektív áldozati tudat, és hogyan hozható összefüggésbe a kisebbségi csoportokkal szemben elkövetett diszkriminációval és kirekesztéssel. A tanulmány célja e kérdések körüljárása volt. Laboda Lilla tanulmányának témája a cigány/roma népesség helyzetének vizsgálata a területi szegregáció és a társadalmi elszigeteltség összefüggéseinek tükrében. A vizsgálatot Pécs település egyik cigányok/romák által lakott szegregátumára összpontosított, István-aknára. A településrész Pécsnek a lakóhelyi szegregációval leginkább sújtott területei közé tartozik, így alkalmas a fentiekben jelzett téma adott településrészen keresztül történő átfogó bemutatását. Rayman Judit főbb kérdése, hogy milyen formában és mennyire határozza meg a későbbi függőség kialakulását a korai gyermekkori traumák megtapasztalása, mindezt több nemzetközi tanulmány által körüljárva. Tanulmánya végén néhány alternatív és innovatív módszert mutat be a szenvedélybetegek jövőbeli kezeléseinek hatékonyságának növelése érdekében. Turay Maryama kutatásának célja az volt, hogy felmérje a Gandhi Gimnázium két évfolyamán megvalósul-e a romani nyelv használata, és ha igen, milyen mértékben jellemző, továbbá hogy a diákok hogyan viszonyulnak ehhez a nyelvhez. Célja volt, hogy komplex képet vázoljon fel adatközlői nyelvhasználati szokásairól és ehhez fűződő attitűdjeiről. Tanulmányából kiderül, hogy adatközlői értik-e, használják-e a romani nyelv valamely változatát az iskolán kívül is, illetve amennyiben igen, úgy milyen helyzetekben, kikkel, mely helyszíneken és mi célból teszik ezt. Szerkesztőként sok szeretettel ajánlom az érdeklődő olvasók figyelmébe az írásokat, melyek mind témájukban, mind eredményeikben sokszínűek, mint az a közösség, melyben születtek.