| dc.description.abstract | Szerkesztő: Varga Attila | Cím: Regionális innováció, vállalkozás és gazdasági növekedés | További szerzők: Baczur Roland, Bedő Zsolt, Bedőházi Zita Rozália, Bilicz Dávid, Birkner Zoltán, Braun Erik, Erdős Katalin, Farkas Richárd, Fratesi, Ugo, Hartyányi Zsófia, Hornyák Miklós, Horváth Krisztina, Iloskics Zita, Komlósi Éva, Krabatné Fehér Zsófia, Kruzslicz Ferenc, Lukovszki Lívia, Márkus Gábor, Mészáros Ádám, Páger Balázs, Pérez, Susana Elena, Polónyi-Andor Krisztina, Rideg András, Sebestyén Tamás, Sóvágó Krisztina, Szabó Norbert, Szerb László, Tolmayer Anna, Varga Attila, Varga-Csajkás Anna, Veréb Miskolczi Zsófia | Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2021 | ISBN 978-963-429-629-4 | Megjegyzés: A könyv az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása
által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú "Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek" című projekt keretében jött létre. --- (...) A nem közgazdász olvasó számára valószínűleg különösen hangzik, de a gazdasági folyamatok térbeli vizsgálata még ma sem része a fővonali közgazdaságtannak. Hiába kapott Paul Krugman Nobel díjat több, mint egy évtizeddel ezelőtt, a felsőoktatásban használt mikro- és makroökonómiai tankönyvek továbbra is az „egy pont”- elvű gazdasági képben tanítanak. A vállalatnak nincs szállítási költsége, költségei-profitja független attól, hogy hol helyezkedik el, városokról, agglomerációs előnyökről nem hall a diák, a világgazdaság pedig még mindig pont-szerűen elképzelt országok halmaza. A közgazdaságtan elméletei tehát továbbra is jórészt tér nélküliek. Aztán - furcsa módon - ehhez a képhez ragasztja majd hozzá a regionális közgazdaságtan a teret, legalábbis annak a kisebbségnek a számára, akik hallgatják ezt a tárgyat. Pedig számos olyan lényeges faktora van a gazdasági folyamatoknak, amely a térbeliséggel kapcsolatos. A szállítási költségek alakulása például jelentősen meghatározza a vállalatok profitfeltételeit. Hasonlóan, a vállalatok térbeli koncentrálódása több pozitív és negatív külső gazdasági hatás (externália) kiváltója. Pozitív agglomerációs externália például a térbeli közelségből adódó gyorsabb tudásáramlás, ami fokozhatja az innovációt, míg a gazdasági szereplők térbeli sűrűsödése által kiváltott közlekedési torlódás negatív külső hatásként jelentkező költség. Egy-egy régió gazdasági teljesítményét nagymértékben befolyásolja, hogy elhelyezkedése révén mennyire olcsón vagy drágán tudja termékeit nagyobb távolságokra szállítani, hogy méretéből következően mennyire könnyen jut helyben szakképzett munkaerőhöz vagy az innovációhoz nélkülözhetetlen tudáshoz. A gazdasági növekedés két meghatározó forrásának, az innovációnak és a vállalkozásnak a térbeli vizsgálata viszont komoly hagyományokkal bír mind a szaktudományos irodalomban, mind a döntéseket támogató elemzésekben. Az innovációs kutatások már évtizedekkel ezelőtt igazolták a térbeliség jelentőségét a technológiai fejlődésben: az innováció földrajzilag csoportosul, az újdonságok nagy részét néhány kiemelkedően innovatív térség hozza létre. A regionális innovációs rendszerek irányzata éppen ezt a hely-specifikus jelleget ragadja meg: az innovációk számos szereplő (vállalatok, egyetemek, üzleti szolgáltatók stb.) együttműködései révén jönnek létre és ezeknek az együttműködéseknek a hatékonyságát a térbeli közelség jelentősen megnöveli... | hu |
