Kultúramenedzselési ismeretek : Harmadik, javított és bővített kiadás

Abstract

Szerző: Jarjabka Ákos | Cím: Kultúramenedzselési ismeretek : Harmadik, javított és bővített kiadás | Megjelenés: PTE Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2012 | ISBN: 978-963-642-279-0 --- A közgazdaságtudomány, mint társadalomtudományi részterület az egyének és csoportok tanulmányozásának egy igen speciális szeletével foglalkozik: a piaci szereplők gazdasági viselkedésével. A téma elemzésének egyik fő kérdése az, hogy bár az egyének magatartása – genetikai és szocializációs egyediségük alapján – különböző lehet, mégis, ha olyan nagyobb gazdasági entitásokat veszünk alapul, mint például szervezeteket vagy társadalmakat, akkor az egyedi viselkedések különös módon összecsengenek. A hasonlóság alapját a kultúra, mint közös gondolkodásmód képezi, mely magatartási keretként behatárolja az egyének és a csoportok cselekvéseit. E kultúra lényegét azonban egzakt módon rendkívül nehezen lehet körülírni, ezért vetődhet fel a kérdés: Vajon mit nyerhetnek a kutatók és a szervezetek a kulturális jellegzetességek definiálásával és megjelenítésével? Több szempontból is érdemes az ilyen irányú kutatásokat értékelni: (a.) A tudományos alapú vizsgálódás kizárja a felszínes és félrevezető sztereotipizálást a kultúrával kapcsolatos fogalomkörből. (b.) A kultúra fogalmának mélyebb elemzése lehetővé teszi, hogy felfedjük a kapcsolatok és különbségek alapjait a kulturális dimenziók és elemzési területek közt. (c.) Az analizálás teret nyit az egyéni (individuális), a csoportos (szervezeti), és a társadalmi (nemzeti) szintű vizsgálatok felé egyaránt. (d). A kulturális egyediségek vizsgálatával lehetővé válik a kultúrák összehasonlító elemzésre, eltéréseket magyarázó tanulmányok készítése, mind térbeli (intercultural, cross - cultural), mind pedig időbeli (longitudinális) változásának aspektusából, s megkülönböztethetővé válhatnak a vizsgált kultúrán belüli részterületek, szubkultúrák is. (e.) A kultúra nemzeti és szervezeti szintű egyediségének megismerésével pontosabban megfogalmazható a megfelelő szervezeti stratégia, vezetési módszer, illetve technológia alkalmazása is. Ezáltal válhat a kultúra a szervezet egyik fő sikertényezőjévé. Jelen jegyzet a fent felsorolt elemek mindegyikét érinti, felmerül egyújabb kérdés: Miért fontos és aktuális ez a kutatási terület ma hazánkban? Tény, hogy a rendszerváltás évtizede a magyar társadalmat és gazdaságot alapjaiban változtatta meg...