• Login
    View Item 
    •   DSpace Home
    • PTE Publikációs Adatbázis
    • Állam- és Jogtudományi Kar
    • Kis Kelemen Bence
    • View Item
    •   DSpace Home
    • PTE Publikációs Adatbázis
    • Állam- és Jogtudományi Kar
    • Kis Kelemen Bence
    • View Item
    JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

    A választások egyes jogi kérdései

    Thumbnail
    View/Open
    Könyv (pdf) (1.083Mb)
    Author
    Békési, Gábor
    Kis Kelemen, Bence
    Nezdei, Mirabella Kitti
    Metadata
    Show full item record
    Abstract
    A választójog, mint állampolgári jog, a polgárok közügyekben való részvételét kívánja biztosítani azáltal, hogy jogosultságot biztosít számukra a felettük hatalmat gyakorló politikai döntéshozó szervek személyi összetételének meghatározására. A jogállam nélkülözhetetlen ismérve, hogy ezt a politikai alapjogot valamilyen formában garantálja állampolgárainak, akár közvetett, akár közvetlen módon. Hazánkban a közvetlen választás elve és a választójog általános jellege érvényesül. Az általános követelmény alól azonban vannak kivételek, amelyek fennállása esetén a választójog korlátozottá válik, vagy nem gyakorolható (pl.: belátási képesség korlátozottsága, cselekvőképességet kizáró gondnokság). Jelen írás a választójog korlátozottságát és gyakorolhatóságát a fogvatartottakra irányadó rendelkezések tekintetében vizsgálja. A lényegi kérdések: van-e a fogvatartottaknak választójoga? Milyen mértékben korlátozható esetükben a választójog? Hogyan gyakorolhatják ezen politikai jogukat? A hatályos szabályozás minden igényt kielégítő? E kérdésekre kívánunk választ adni. Az Alaptörvény XXIII. cikke a következőképp határozza meg a választójogot: „(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.” [Kiemelés a Szerzőktől] Az Alaptörvény aktív és passzív választójogot biztosít a 18. életévét betöltött állampolgároknak három képviseleti szerv vonatkozásában. Az aktív választójog a jelöltek közüli választás jogát, míg a passzív választójog a jelöltté válás jogát jelenti. A hatályos szabályozás értelmében az aktív választójog korlátozása csak egyedi ügyben, bírói döntés alapján lehetséges, míg a passzív választójog korlátozásáról a választási jogszabályok határoznak. Mind a három választási szint (Országgyűlés, helyi önkormányzati képviselőtestület és polgármesterek, valamint Európai Parlament) részletes választási szabályait külön törvény rögzíti, így a vonatkozó törvényhelyek elemzésével mutatható be a fogvatartottak választójogának alakulása. Ezt a következő részben vizsgáljuk. III. A választójog megvonása és korlátozása a fogvatartottak esetében A kriminális cselekmény elkövetése miatti jogkorlátozás nem modern szankció, ennek korábbi formái már az ókorban felfedezhetőek, a felvilágosodáson át egészen a 20. századig a jogalkotók a választásokból kizárást, mint szankciót preferálták. A jog teljes megvonása mellett a leggyakoribb indok az elkövető büntetése ebben a vetületben is, hiszen ezzel elveszti népszuverenitás eszméjéből eredő legfontosabb jogosultságát, vagyis a közhatalomban kialakításában való részvétel jogát.. További érvként a választási eljárás megnehezítését szokás felhozni, illetve annak költségességét fogvatartottak esetén. Utóbbi egyre inkább cáfolható az előző választások költségvetést terhelő...
    URI
    http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23169
    Collections
    • Kis Kelemen Bence [7]

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV
     

     

    Browse

    All of DSpaceCommunities & CollectionsBy Issue DateAuthorsTitlesSubjectsThis CollectionBy Issue DateAuthorsTitlesSubjects

    My Account

    LoginRegister

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV