Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon : nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással

Abstract

Szerző: Kéri Katalin | Cím: Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon | Alcím: nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással | Kiadó: Kronosz Kiadó | Kiadási hely: Pécs | Kiadási év: 2018 | Nyomdai előkészítés és borítóterv: Erőss Zsolt | Terjedelem: B/5; 733 oldal | ISBN: 978 963 467 037 7 --- Könyvemben megpróbálkoztam annak összegző bemutatásával, hogy milyen volt az újkori magyarországi leánynevelés és női művelődés története. Kutatási előzményként számba vettük a nőtörténet és a leánynevelés-történet kutatásának eddigi legfőbb hazai és külföldi eredményeit. Számos forrás feltárásával és már ismert kútfők újraértelmezésével, különböző módszerek segítségével, régi és új tématerületek sajátos szempontú kidolgozásával készítettem ezt a művet. Munkám során folyamatosan éreztem az izgalmas felfedezések örömét és az egyes nehéz kérdések miatti elbizonytalanodást. Kutatásaim eddigi szakaszát lezárva – telve a jövőre vonatkozó, az itt összegzett ismereteinket kibővítő vizsgálódások terveivel – megállapítom, hogy az újkori magyarországi és erdélyi leánynevelés és női művelődés története szerves része volt az európai neveléstörténetnek. Hazai pedagógiai gondolkodóink, oktatásügyi szakembereink, iskolaszervezőink a korabeli források tanúsága szerint zömmel éppúgy gondolkodtak, mint nyugati kortársaik, vagyis fontosnak, a nemzet és az emberiség sorsa szempontjából lényegbevágónak tartották a lánynevelés fejlesztését. Ennek fogalma alatt – csakúgy, mint másutt – különböző korszakokban némileg mást értettek, ami csak kevéssé változott a 20. század elejéig-közepéig, az a lányok hagyományos női szerepekre történő felkészítésének fontossága, ennek szem előtt tartása volt. A nőket azonban nem csak a háztartás vezetése, a gyermekek világra hozatala és nevelése, hanem a jó erkölcsök, a vallás, a magyar nyelv és a nemzeti értékek megtartása, ápolása miatt is kiemelt figyelem vette körül. Kereső pályákra, tudományos és művészi hivatásokra történő iskolai felkészítésük ugyanakkor még a 19. században is csak kis lépésekkel haladt előre, és számos vitával, problémával járt. Nyilvánvalóan ez is oka volt annak, hogy a lányiskoláztatás 18–19. század fordulójától kezdődő kibontakozása csak részben tartott a fiúiskolák történetével közös úton, fejlődéstörténete – különösen közép- és felső szinten – sajátos, és nem általánosítható történet. Ám nem is mellékes, hanem tanulmányozásra méltó és sok tanulságot rejtő história. Fontos forrásainak és feldolgozásainak helye van a neveléstörténet nagy kánonjai között. A magyar és egyetemes neveléstörténet-írásban többnyire a jövőre vár még az a feladat, hogy a két nem iskolai és nem intézményesült nevelésének együttes, komplexitásában és sokszínűségében kibontott történetét összefoglalja. Ez a kötet minden eredményével – belátva valamennyi hiányosságát – egy ehhez készült előmunkának tekinthető.