A dualizmus kori Magyar középiskolai történelemtankönyvek Európa-képe kortörténeti, iskolatörténeti, tankönyvtörténeti kontextusban

Abstract

Az „Európa-kép” szimbolikus, kettős értelmezéssel bíró fogalom. Tágabb értelemben történeti, földrajzi, gazdasági, politikai, kulturális entitás, konstrukció, szűkebb értelemben pedig jelenti/jelentheti a képeken, térképeken megjelenített Európát, az Európáról kialakult nézeteket, melyet jelen értekezésben a tankönyv-kutatás keretein belül, a történelemtankönyvek vonatkozásában közelítünk meg. A kutatás kísérletet tesz a történelemtankönyvek lapjain keresztül tükröződő „Európa-kép” feltárására a vizsgált korszakban (1867-1918), ugyanakkor a tankönyvek egyéb dimenziói is előtérbe kerülnek, így a széleskörűen tárgyalt kortörténeti-iskolatörténeti-tankönyvtörténeti kontextus megteremti az alapot, s megadja az átfogó keretet az „Európa-kép”-vizsgálat lefolytatásához. A vizsgálat reprezentatív elemzés megvalósítására törekszik, ennek jegyében pedig fókuszába emeli azon VII. osztály (tehát kizárólag a középiskola felsőbb évfolyama) számára készített dualizmus kori magyar középiskolai (gimnáziumi és reáliskolai) egyetemes történelemtankönyveket –, illetve azok minden kiadását –, melyek az újkor történelmének 1648-tól a „jelenkorig” tartó időszakát tárgyalják.