• Login
    View Item 
    •   DSpace Home
    • Doktori disszertációk
    • BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola
    • View Item
    •   DSpace Home
    • Doktori disszertációk
    • BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola
    • View Item
    JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

    20. század eleji családkép a közoktatás dokumentumaiban. A család és funkciói a Horthy-kori tantervekben, tankönyvekben és szakfolyóiratokban

    Thumbnail
    View/Open
    Disszertáció (3.970Mb)
    Tézisek (hun) (454.0Kb)
    Tézisek (eng) (324.9Kb)
    Date
    2016-04-13
    Author
    Pálmai Judit
    Metadata
    Show full item record
    Abstract
    A két világháború közötti pedagógiai tartalmú dokumentumok számos érdekességet és eltérést mutatnak azokkal az elvárásokkal szemben, amelyeket a mai tankönyvkutatások mutatnak ki. Így, bár a férfiak gyakori megjelenésében és abban, hogy feladatuk a család anyagi biztonságának megteremtése és külképviselete, nincs különbség, abban azonban, hogy a család funkciói közül miben emelkednek ki, van. Hiszen kiderül, hogy az édesapát gyakrabban ábrázolják nevelési tevékenységek közben, gyermekeikkel együtt információközvetítés és kirándulás során, mint az édesanyát. De nem csak a nevelési, de egyéb feladatok esetén is megfigyelhetjük a szerepek felcserélődését a két világháború közötti pedagógiai kiadványokban, hiszen az édesanyák gazdasági funkcióban való ábrázolása meghaladja az édesapák ilyen feladatokban való megjelenítését, s szintúgy magas a férfiak megjelenése a hagyományosan női feladatnak minősülő egészség- vagy erkölcsi nevelésben. Az értékek közvetítése tekintetében is bővelkednek a dokumentumok. Mindenképpen kiemelendő a tankönyvek erős nacionalista, olykor agresszív revizionista felhangja, a Trianon miatt elszenvedett sérelmek miatti elégtétel kívánsága, a haza szeretete és védelme, a katonaság mint hivatás tisztelete, a hősiesség és a hazáért való önfeláldozás gyakran szerepelnek a kiadványok lapjain. Erős a környező országokkal és népekkel szembeni előítélet, de pozitív például, hogy a zsidóság irányában egyértelműen a nyitás és az elfogadás olvasható ki a tankönyvekből. A család egységének értéke, az egykézés elítélése, a szülők, legfőképpen az édesanya tiszteletének kivívása, illetve az édesanyai hivatás népszerűsítése, szintén igen markáns módon jelenik meg a vizsgált anyagokban. De meglehetősen erős az erkölcsi és a vallási nevelés is, az egymás elfogadása, a fogyatékkal élők, az árvák, a rokkantak és a szegények irányában való érzékenyítés, vagy az állatkínzással szembeni drasztikus fellépés. A család funkciók esetében egyértelműen a szocializációs funkció emelkedik ki. Ezt követve a gazdasági és a reprodukciós funkciók, s majd a fogyasztási és a felnőttek védelme funkciók jelennek meg a kiadványokban. Ez utóbbit annyira ritkán ábrázolják, hogy ez a tény azt jelzi, hogy ezen családfunkció már a 20. század eleji magyar társadalomban is háttérbeszorult.
    URI
    https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/14587
    Collections
    • BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola [87]

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV
     

     

    Browse

    All of DSpaceCommunities & CollectionsBy Issue DateAuthorsTitlesSubjectsThis CollectionBy Issue DateAuthorsTitlesSubjects

    My Account

    LoginRegister

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV