20. század eleji családkép a közoktatás dokumentumaiban. A család és funkciói a Horthy-kori tantervekben, tankönyvekben és szakfolyóiratokban

Abstract

A két világháború közötti pedagógiai tartalmú dokumentumok számos érdekességet és eltérést mutatnak azokkal az elvárásokkal szemben, amelyeket a mai tankönyvkutatások mutatnak ki. Így, bár a férfiak gyakori megjelenésében és abban, hogy feladatuk a család anyagi biztonságának megteremtése és külképviselete, nincs különbség, abban azonban, hogy a család funkciói közül miben emelkednek ki, van. Hiszen kiderül, hogy az édesapát gyakrabban ábrázolják nevelési tevékenységek közben, gyermekeikkel együtt információközvetítés és kirándulás során, mint az édesanyát. De nem csak a nevelési, de egyéb feladatok esetén is megfigyelhetjük a szerepek felcserélődését a két világháború közötti pedagógiai kiadványokban, hiszen az édesanyák gazdasági funkcióban való ábrázolása meghaladja az édesapák ilyen feladatokban való megjelenítését, s szintúgy magas a férfiak megjelenése a hagyományosan női feladatnak minősülő egészség- vagy erkölcsi nevelésben. Az értékek közvetítése tekintetében is bővelkednek a dokumentumok. Mindenképpen kiemelendő a tankönyvek erős nacionalista, olykor agresszív revizionista felhangja, a Trianon miatt elszenvedett sérelmek miatti elégtétel kívánsága, a haza szeretete és védelme, a katonaság mint hivatás tisztelete, a hősiesség és a hazáért való önfeláldozás gyakran szerepelnek a kiadványok lapjain. Erős a környező országokkal és népekkel szembeni előítélet, de pozitív például, hogy a zsidóság irányában egyértelműen a nyitás és az elfogadás olvasható ki a tankönyvekből. A család egységének értéke, az egykézés elítélése, a szülők, legfőképpen az édesanya tiszteletének kivívása, illetve az édesanyai hivatás népszerűsítése, szintén igen markáns módon jelenik meg a vizsgált anyagokban. De meglehetősen erős az erkölcsi és a vallási nevelés is, az egymás elfogadása, a fogyatékkal élők, az árvák, a rokkantak és a szegények irányában való érzékenyítés, vagy az állatkínzással szembeni drasztikus fellépés. A család funkciók esetében egyértelműen a szocializációs funkció emelkedik ki. Ezt követve a gazdasági és a reprodukciós funkciók, s majd a fogyasztási és a felnőttek védelme funkciók jelennek meg a kiadványokban. Ez utóbbit annyira ritkán ábrázolják, hogy ez a tény azt jelzi, hogy ezen családfunkció már a 20. század eleji magyar társadalomban is háttérbeszorult.