Szerves kémiai praktikum II.
Author
Kálai Tamás
Metadata
Show full item recordAbstract
A szerves kémiai praktikum II. kötetét azon gyógyszerész és kémiatanár-szakos
hallgatók számára készült akik emelt óraszámban tanulják a szerves kémiát Az itt
összeállított mintegy 50 receptet úgy igyekeztünk összeválogatni, hogy lehetőség
szerint beleféljen egy-egy gyakorlat (3-4 óra) idejébe, kapcsolódjon a tananyaghoz és
néhány kivételtől eltekintve ne kelljen fokozottan veszélyes vagy mérgező anyagokkal
dolgozniuk a hallgatóknak. A praktikum alapját az ÁOK gyógyszerész képzés ill. a
TTK-s a tanárképzés szerves kémiai gyakorlatain használt leiratok, a magyarországi
társegyetemek és amerikai egyetemek kiváló gyakorlatos jegyzetei képezik. A
forrásokat a függelékben tüntettük fel és külön is ajánljuk a Tisztelt Hallgatóságnak
ezen jegyzeteket további tanulmányozásra. A jegyzet áttekintést kíván adni az
egyszerű halogénvegyületek előállításától a bonyolultabb heterociklusok szintéziséig,
ezen belül egy-egy példával érintve a pl. Grignard-reakciót, azokapcsolást, Wittig reakciót stb. amelyek ismerete kötelező az egyetemi szintű képzésben. A gyakolatok
tematikáját igyekeztünk néhány izolálással is színesíteni. A jegyzetben elhelyeztünk
néhány angol nyelvű receptet is, ami lehtőséget ad a kémiai szakirodalomban lassan
egyeduralkodóvá váló angol nyelvű kémiai szöveggel való ismerkedésre. Ezen
leíratok megvalósítása előtt mindig egyeztessünk a gyakorlatvezetővel!
Természetesen a gyógyszerészek és a tanárszakosok tematikája valamelyest
különbözik és nem mindenki fog minden reakciót elvégezni. Az egy-egy csoportnak
kiadott tematikában szereplő vegyületek szintézisének alapjait a csoporton belül
mindenkinek ismernie kell. Kérjük, hogy minden gyakorlatra a kiadott preparátum
jegyzőkönyvbe másolásával készüljön a hallgatóság. Az egyes receptek végén
szereplő kérdések a zárthelyi dolgozatokra való felkészülést hivatottak elősegíteni. A
preparátumok jellemzésére, azonosítására a kor követelményeihez igazodva
esetenként spektroszkópiai módszereket (UV, IR, NMR, MS) használunk. Az erre
vonatkozó irodalmat a jegyzet végén tüntettük fel. A jegyzet végén lévő függelékben
szereplő összefoglaló ábrákkal a „szintetikus rendszerszemléletet” kívánjuk
elősegíteni, ami talán hasznos lehet a későbbi gyógyszerkémiai tanulmányokhoz is,
vagyis annak érzékeltetésére, hogy egyszerű molekulákból hogyan lehet értékes
vegyületeket előállítani. A függelékben szereplő táblázatok a mindennapi
labormunkát hivatottak elősegíteni. Ehhez jó munkát és jó kísérletezést kívánunk.
1
Végül, de nem utolsó sorban köszönöm Dr. Hideg Kálmán professzor úr értékes
tanácsait és azt, hogy ennek a jegyzetnek a megírására vállalkozhattam. Köszönöm
munkatársaimnak, P. dr. Sár Cecília egyetemi docens és dr. Péczely Gábor egyetemi
adjunktus a jegyzet összeállításában, a 2001-2003 tanév gyógyszerész és kémia
tanárszakos hallgatóinak a receptek kipróbálásában, dr. Deák Ivánné titkárnőnek a
jegyzet gépelésében nyújtott nyújtott segítségét.