Felsőoktatástörténet a két világháború közötti Magyarországon : Az MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottság és a PTE BTK Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék konferenciájának absztraktkötete : Pécs, 2023. november 9-10. : Erzsébet Tudományegyetem 100

Abstract

Az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-tól Pécsett kezdte el működését, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. A Trianon utáni határok kijelölése és az egyetem áthelyezése magyar területre új lehetőséget kínált Pécsnek, hogy ismét egyetemvárosként létezhessen. A pécsi illetőségű lapok, kiadványok szinte minden nap foglalkoztak a kérdéssel és erőteljes lobbitevékenységet folytattak, hogy valóban Pécs adhasson otthont az egyetemnek. Számtalan érvet sorakoztattak fel amellett, hogy itt a helye az egyetemnek, mint például a közegészségtani helyzet nehézségeit, a kórházak nagy számát, kiépítettségét és ezek az érvek mind a Pécsre telepítés mellett szóltak. Ugyan a szerb megszállás miatt csak később költözhetett, és az ideiglenes budapesti működés alatt is csak nehezen volt fenntartható az egyetem folyamatos működése, a végleges költözés után viszont gyorsan sikerült ezt konszolidálni. Előadóink ezt az átmeneti és a végleges elhelyezés kérdését vizsgálják egyrészt a levéltári források alapján, az alapítás körüli kérdéseket pedig a helyi lapokban megjelent írásokon keresztül tárják fel. A konferencia előadásai nem csak egy-egy nevezetes személy tevékenységét tekintik át, hanem többek között az egyetemi szervezetek tevékenységét, helyzetét. Talán kevésbé ismert témák is megjelennek, mint a fegyelmi ügyek, valamint az orvoskaron használt szemléltető eszközök egy bizonyos köre, az itt készített és tárolt, a bőrgyógyászatban használt mulázsok. Ezáltal olyan területekre is bepillanthatunk, melyek nem feltétlenül kerülnek a felsőoktatás történetével foglalkozó kutatások homlokterébe. Konferenciánk nagy tanár személyiségek életútját tekintette át vagy éppen családok életútján keresztül vizsgálta a személyes történeteket, hogy kerülhettek be vagy éppen hogyan távolították el őket a felsőoktatásból. A szerteágazó témák a felsőoktatás sokszínűségén keresztül adnak bepillantást az oktatástörténet – neveléstörténet – határtalan kutatási területébe, mely által a kutatók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy egyegy téma számtalan feltáratlan területet rejt. A kicsit bővebb formában megjelent összefoglalók megerősítik Klebelsberg Kunó szavait, aki a pécsi Erzsébet Tudományegyetem megnyitása alkalmából tartott beszédében a következőket mondta: „Büszke megelégedés tölti el lelkemet, hogy páratlan nehéz körülmények között újabb tűzhelyet szentelhetek fel a tudománynak, hogy a tudás erejével uralkodjék hazánk újjáépítésén és a magyar nép becsületének gyarapításán.”