Felsőoktatástörténet a két világháború közötti Magyarországon : Az MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottság és a PTE BTK Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék konferenciájának absztraktkötete : Pécs, 2023. november 9-10. : Erzsébet Tudományegyetem 100
View/ Open
Date
2023-12-31Author
Bene, Krisztián
Cseh, Gizella
Dezső, Krisztina
Maisch, Patrícia
Méreg, Martin
Mohr, Szilárd
Molnár-Tamus, Viktória
Nagy, Adrienn
Nóbik, Attila
Ozsváth, Judit
Polyák, Petra
Pusztafalvi, Henriette
Raposa, Vivien Kitti
S. Dinnyés, Katalin Júlia
Takács, Zsuzsanna Mária
Vajda, Tamás
Závoti, Józsefné
Metadata
Show full item recordAbstract
Az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-tól Pécsett kezdte el működését, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. A Trianon utáni határok kijelölése és az egyetem áthelyezése magyar területre új lehetőséget kínált Pécsnek, hogy ismét egyetemvárosként létezhessen. A pécsi illetőségű lapok, kiadványok szinte minden nap foglalkoztak a kérdéssel és erőteljes lobbitevékenységet folytattak, hogy valóban Pécs adhasson otthont az egyetemnek. Számtalan érvet sorakoztattak fel amellett, hogy itt a helye az egyetemnek, mint például a közegészségtani helyzet nehézségeit, a kórházak nagy számát, kiépítettségét és ezek az érvek mind a Pécsre telepítés mellett szóltak. Ugyan a szerb megszállás miatt csak később költözhetett, és az ideiglenes budapesti működés alatt is csak nehezen volt fenntartható az egyetem folyamatos működése, a végleges költözés után viszont gyorsan sikerült ezt konszolidálni. Előadóink ezt az átmeneti és a végleges elhelyezés kérdését vizsgálják egyrészt a levéltári források alapján, az alapítás körüli kérdéseket pedig a helyi lapokban megjelent írásokon keresztül tárják fel. A konferencia előadásai nem csak egy-egy nevezetes személy tevékenységét tekintik át, hanem többek között az egyetemi szervezetek tevékenységét, helyzetét. Talán kevésbé ismert témák is megjelennek, mint a fegyelmi ügyek, valamint az orvoskaron használt szemléltető eszközök egy bizonyos köre, az itt készített és tárolt, a bőrgyógyászatban használt mulázsok. Ezáltal olyan területekre is bepillanthatunk, melyek nem feltétlenül kerülnek a felsőoktatás történetével foglalkozó kutatások homlokterébe. Konferenciánk nagy tanár személyiségek életútját tekintette át vagy éppen családok életútján keresztül vizsgálta a személyes történeteket, hogy kerülhettek be vagy éppen hogyan távolították el őket a felsőoktatásból. A szerteágazó témák a felsőoktatás sokszínűségén keresztül adnak bepillantást az oktatástörténet – neveléstörténet – határtalan kutatási területébe, mely által a kutatók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy egyegy téma számtalan feltáratlan területet rejt. A kicsit bővebb formában megjelent összefoglalók megerősítik Klebelsberg Kunó szavait, aki a pécsi Erzsébet Tudományegyetem megnyitása alkalmából tartott beszédében a következőket mondta: „Büszke megelégedés tölti el lelkemet, hogy páratlan nehéz körülmények között újabb tűzhelyet szentelhetek fel a tudománynak, hogy a tudás erejével uralkodjék hazánk újjáépítésén és a magyar nép becsületének gyarapításán.”