| dc.description.abstract | A közösségi média meghatározóvá vált mind a fogyasztók, mind a szervezetek életében. Az több tényezőtől függ, hogy magánemberként milyen szinten engedjük be életünkbe a különböző eszközökön keresztül, vagy az, hogy a vállalatok a ’part széléről’ nézik a médium alakulását, vagy éppen ellenkezőleg, kreatív módon próbálgatják az általa nyújtott lehetőségeket. A befolyásoló tényezők ismerete azonban még nem teszi lehetővé, hogy általánosítsunk és pontosan beazonosítsuk az egyes szereplők hozzáállásának irányultságát. Néha szeretjük, néha csábító, időnként elbizonytalanodunk. Nyitottsága egyszerre jelent szabadságot és transzparenciát, a közösség ereje olykor mámorító, azonban egyszer-egyszer ijesztő is lehet. A közösségi média részben megkövetel, részben előidéz egyfajta hozzáállást és magatartást: gyorsaságot, nyitottságot, folyamatos aktivitást és állásfoglalást bizonyos kérdésekben.
Üzleti jelentősége ma már nem kérdés, de a lehetőség kiaknázásának módjai még nem kiforrottak. Meggyőződésem, hogy a legnagyobb dilemmát és egyben korlátot is az jelenti, hogy olyan platformokat szeretnének a cégek médiaként kezelni, melyek eredetileg nem azok, hanem sokkal inkább közösségek életterei, vagy valamilyen közös cél érdekében létrehozott felületek. Az üzleti célok elérése többek között attól függ, hogy mennyire értik meg a cégek az egyes közösségeket, azok mozgatórugóit, és hogyan képesek elengedni a klasszikus médiumok használata során kialakult berögződéseket. Médiumként, vagy közösségként tekintenek az egyes platformokra?
Azok az igazán sikeres vállalatok, amelyek okosan válaszolják meg a fenti kérdést, és ügyesen szót értenek a közösséggel, felismerik, hogy csakis értékes tartalommal nyerhetik el bizalmukat, figyelmüket. Igyekeznek megteremteni saját közösségüket, vagy a korábban létrehozott offline közösséget hozzák be a közösségi médiába. Kihasználják a közösség erejét, a marketingkommunikáción túl, más egyéb vállalati területeken is.
Reményeim és szándékaim szerint a könyv hasznos olvasmány lehet egyetemi hallgatók számára, valamint az üzleti szféra gyakorlati szakemberei részére is segítséget nyújt a közösségi média világában való eligazodásban. A könyv kilenc fejezetben tárgyalja közösségi média sajátosságait, és annak marketingre, és a vállalatokra gyakorolt hatásait. Az első fejezet a web 2.0 megoldások legfontosabb jellemzőit és az abból fakadó marketing-kihívásokat tárgyalja. Részletesen ismerteti a közösségi médiumok tulajdonságait, típusait és a közösségimédia-marketing főbb elemeit. A következő fejezet a közösségi média használóit vizsgálja; tisztázza, mi a különbség a digitális bennszülöttek és bevándorlók között, milyen motivációk állnak a közösségi média használatának hátterében. Összegzi a közösségi média felhasználói szegmenseit vizsgáló kutatások eredményeit. A közösségimédia-platformok talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó csoportját a közösségi oldalak alkotják. Ezeket a médiumokat tárgyaló fejezetet a közösségi oldalak alapkoncepciójának vázolásával kezdem, majd sorra veszem azokat az eszközöket, melyekkel az oldalak tagjaik közötti kapcsolattartást támogatják. Majd bemutatom a véleményvezérek és kapcsolati tőke jelentőségét, valamint a közösségi oldalakon népszerű mémeket. A negyedik fejezet fókuszában a tartalom és a tartalommegosztó közösségi oldalak állnak. Ismertetem a
felhasználók által generált tartalmak jellemzőit és formáit. Hangsúlyozom a tartalmak forrásának és hitelességének kérdéskörét, ismertetem a blogok jellemzőit, típusait és alkalmazásuk lehetőségeit a vállalati marketingkommunikációban. A közösségi média üzleti szempontból is legígéretesebb szegmense a szórakoztatásra kötelezte el magát, és a kreatív, újszerű megoldásokkal a vállalatok számára is csábító területté vált. Az ötödik fejezet a közösségi szórakoztatás és játékok jellemzőivel és típusaival foglakozik, kitér az alternatív valóságjátékokra és virtuális világokra, azok szerepére a marketingben. A hatodik fejezet körbejárja azt a kérdést, hogy mitől ’közösségi’ a közösségi kereskedelem, milyen formái és eszközei segítik a vállatok értékesítését, és a felhasználók vásárlói döntéseit. A következő fejezet összefoglalja, hogy a vállatok miképpen és milyen területeken integrálhatják a közösségi média megoldásokat. A vállalati funkciók között a marketing a leghangsúlyosabb, mivel ez a legérintettebb és ez rendelkezik a legtöbb gyakorlati tapasztalattal a közösségi média vonatkozásában. A fejezet részletesen ismerteti a közösségi média termékfejlesztésben, piackutatásban, előrejelzésben, marketingkommunikációban, ügyfélkapcsolat-menedzsmentben és értékesítésben betöltött szerepét. Az üzleti szféra a közösségi médiához fűződő viszonyát elsősorban az üzleti célok teljesülése mentén értékeli, épp ezért fontos a közösségi média költések alakulása, és azok megtérülésének mérése, illetve az egyéb előnyök megléte. A nyolcadik fejezet ezeket a kérdésköröket járja körül. És végül, az utolsó, záró fejezet nemzetközi és hazai adatok alapján ad képet a legfontosabb közösségi médiumokról.
Fontos megemlítenem, hogy e sorokat egy digitális bevándorló írta, aki 16 év óta kíváncsian figyeli a hihetetlen gyors változást, amit az internet és az utóbbi években a közösségi médiumok idéztek elő világunkban. Tisztában vagyok azzal, hogy egy digitális bennszülött soha nem készítene ilyen hosszú irományt, főleg nem papíralapon. Én mégis úgy gondoltam, hogy talán az utolsó pillanatban és utoljára
teszek arra kísérletet, hogy nagyobb lélegzetű, hagyományos nyomtatott formátumban írjam le mindazt, amit erről a világról tudok, amit érdemesnek és fontosnak tartok összefoglalni sok-sok rendkívül lelkes digitális bevándorló kutatómunkája nyomán.
Köszönettel tartozom Fojtik Jánosnak a könyv megírásához nyújtott szakmai támogatásáért és Családomnak biztatásukért és türelmükért. A jelen tudományos közleményt a szerző a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója emlékének szenteli. | hu |
