dc.description.abstract | A projektek napjaink szinte elengedhetetlen részét képezik. A szervezetek működésében általánossá vált, hogy más feladatoktól elkülönülő problémákat projektben oldjanak meg. A vezetők kedvelik ezt a megoldást, mert határidőket, költségvetést és meghatározott eredményeken lehet indikálni a problémához, de az alkalmazottak számára is populáris megoldás, mert a fentiek mellett általában csoportosan lehet végezni és kiveszi őket a mindennapos megszokott rutinjukból. A projektekben használt módszertanok nagy része nem újdonság, ám a már kitalált metódusok a projektekben használva rendszert alkotnak. így már olyan projekt értékrendü gondolkodásmódról beszélhetünk, amely mintegy filozófiaként üzleti karrierünket, vagy akár magánéletünket is befolyásolhatja.
Mi ennek a sikernek az oka? Honnan jött ez a megoldásorientált praktikus gondolkodásmód és hová tart?
A monográfia elméleti oktatói munkám és több évtizedes projektmenedzseri gyakorlat eredménye. Nem tagadom, hogy a projektmenedzseri tevékenységet a „leaming by doing” elve alapján a gyakorlatból lestem el, majd miután olvastam hozzá szakirodalmakat, voltak, amelyek jobban megragadták a figyelmem és hatékonyabban tudtam azokat alkalmazni, másokat kevésbé.
Munkáim során a „waterfall - vízesés” modellt alkalmaztam legtöbbször a gyakorlatban, míg a manapság divatosnak számító agilis módszer kevéssé nyerte el a tetszésem, ezért ez a monográfia részben a klasszikusnak tartott vízesés modell alkalmazhatóságáról szól. Ajánlom mindazoknak, akik gyakorló szakemberként belecsöppentek a projektekbe, de nem igazán mélyültek el annak fogalmi elemeiben, továbbá azoknak is, akik számára csábító a projektmenedzser szakma de nem ismerik igazán annak tartalmát és többet szeretnének tudni róla. A kötet első 5 fejezete éppen ezért projektelméleti fogalmakat tisztáz (projekt foga lom, projektek csoportosítása, projektszervezeti formák, stakeholder-ek és a projektek szervezeti kultúrája), míg a 6-10. fejezetek a projektmenedzsment fogalmi rendszerét, a projektek életfázisait, a projekt folyamatok és -módszerek alkalmazhatóságát mutatják be (projekttervezés, és -megvalósítás, projekt kockázatok és -kontroll, hálótervezés mint projekttervezési eszköz, projekt lezárása és sikerének megítélése).
Sok minden kimaradt a kötetből, hiszen tudatosan a vízesés modell filozófiáját követem, s nem írok az agilis módszerekről éppúgy mint a pályázati projektek sajátosságairól, vagy a projektszakma népszerűségének és világszintű elterjedésében szerepet játszó szervezetekről. Mégis azt remélem, hogy akik olvassák, „beoltódnak” ezzel a végtelenül izgalmas és gyakorlatias diszciplínával. | hu |