dc.description.abstract | Szerző korábban nyolc évig dolgozott örökség menedzserként a pécsi világörökségi helyszíneket kezelő szervezetnél, majd szakértőként részt vett Pécs/Sopianae ókeresztény temető
kezelési tervének elkészítésében. E munka során ismerte meg a hazai és részben nemzetközi
kezelési terv készítési gyakorlatot és kapcsolódó módszertant, mely kifejezetten világörökségi
helyszínekre az UNESCO ajánlásai szerint kimunkált felépítéssel és eszközrendszerrel bír.
A dolgozat újszerűségét ennek az eszközrendszernek az átfordítása jelenti, helyszínről történeti épület kezelési tervére, melynek alkalmazhatóságát Pécs történeti főterének arculatát is
meghatározó négy műemléki épületéből álló együttesén keresztül mutatja be. Szerző jelenleg
a PTE Műszaki és Informatikai Karának oktatójaként úgy érzi, hogy a dolgozatban tárgyalt
tématerület hiánypótló a műemlékfelújítás, fenntartás, műemléki menedzsment területen.
A világörökségi területek kezelése – a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamen -
nyi attribútum megőrzése érdekében – kiterjed a világörökségi területek fejlesztésének megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására. Műemlékek és történeti épületek megőrzésében, a róluk való gondoskodásban és gondolkodásban
az elmúlt évtizedekben jelentős változás volt megfigyelhető, a hagyományos defenzív védekezésről a fejlesztésen, a folyamatos gondozáson és monitorozáson nyugvó proaktív gondoskodásra
történő átállás tekintetében. Ez a folyamat praktikusan a projektmenedzsment módszereinek
és eszközeinek a hatékonyabb alkalmazását is megjelenni láttatta, bár a kapcsolódást elméleti
síkon nem definiálta. A történeti épület kezelési terve további gondolatokra sarkall, hiszen projektek tervezésében és megvalósításában jártas szakember „észreveszi” a témára adaptált eszközöket, elgondolkodhat, miként lehetne a jövőben a projektmenedzsment eszköztárát a fenntartható műemlékvédelem szolgálatába állítani. | hu |