A pécsi Nick udvar kezelési terve

Abstract

Szerző korábban nyolc évig dolgozott örökség menedzserként a pécsi világörökségi helyszíneket kezelő szervezetnél, majd szakértőként részt vett Pécs/Sopianae ókeresztény temető kezelési tervének elkészítésében. E munka során ismerte meg a hazai és részben nemzetközi kezelési terv készítési gyakorlatot és kapcsolódó módszertant, mely kifejezetten világörökségi helyszínekre az UNESCO ajánlásai szerint kimunkált felépítéssel és eszközrendszerrel bír. A dolgozat újszerűségét ennek az eszközrendszernek az átfordítása jelenti, helyszínről történeti épület kezelési tervére, melynek alkalmazhatóságát Pécs történeti főterének arculatát is meghatározó négy műemléki épületéből álló együttesén keresztül mutatja be. Szerző jelenleg a PTE Műszaki és Informatikai Karának oktatójaként úgy érzi, hogy a dolgozatban tárgyalt tématerület hiánypótló a műemlékfelújítás, fenntartás, műemléki menedzsment területen. A világörökségi területek kezelése – a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamen - nyi attribútum megőrzése érdekében – kiterjed a világörökségi területek fejlesztésének megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására. Műemlékek és történeti épületek megőrzésében, a róluk való gondoskodásban és gondolkodásban az elmúlt évtizedekben jelentős változás volt megfigyelhető, a hagyományos defenzív védekezésről a fejlesztésen, a folyamatos gondozáson és monitorozáson nyugvó proaktív gondoskodásra történő átállás tekintetében. Ez a folyamat praktikusan a projektmenedzsment módszereinek és eszközeinek a hatékonyabb alkalmazását is megjelenni láttatta, bár a kapcsolódást elméleti síkon nem definiálta. A történeti épület kezelési terve további gondolatokra sarkall, hiszen projektek tervezésében és megvalósításában jártas szakember „észreveszi” a témára adaptált eszközöket, elgondolkodhat, miként lehetne a jövőben a projektmenedzsment eszköztárát a fenntartható műemlékvédelem szolgálatába állítani.