Az olvasási motívumok vizsgálata hátrányos helyzetű tanulók esetében – egy szisztematikus áttekintés eredményei

Abstract

Értekezésemben arra kerestem választ, hogy a hazai szakirodalmak milyen mértékben foglalkoznak a hátrányos helyzetű tanulók olvasási motívumainak (olvasásnak tulajdonított érték, az olvasási célok, az olvasási attitűd, az olvasás szociális motívumai, elsajátítási öröm, olvasás mint flow és olvasási énkép) feltérképezésével és milyen eredmények születtek ezzel kapcsolatban. Bár a kutatás számos korláttal és hiányossággal bír, ugyanakkor rámutat arra, hogy hazai szinten mindenképpen érdemes foglalkozni az olvasási motívumok célirányos fejlesztésével – a (nyelvileg is) hátrányos helyzetű gyerekek esetében mindenképp. A szisztematikus elemzés során a szakirodalmak felkutatása elektronikus adatbázisok segítségével történt: a kutatás során az EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) és a Google Scholar adatbázisokat használtuk. A keresési eredmények elsőre nagyszámú találatokat adtak, ezek áttanulmányozása után viszont igen kevés (n=6) vizsgálatot tudtunk bevonni a kutatásba. A vizsgált kutatások zöme az olvasási énképpel foglalkozott, ezt követték az olvasási attitűddel foglalkozó vizsgálatok, a többi motívumnál csak egy-egy vizsgálat állt rendelkezésünkre, az elsajátítási örömmel viszont egyetlen vizsgálat sem foglalkozott – természetesen a hátrányos helyzettel összefüggésben. A vizsgált szakirodalmak szerint az olvasásnak tulajdonított érték és a hátrányos helyzet között nincs szignifikáns kapcsolat, ahogy az olvasási célok esetében sincs. Az olvasási attitűd esetében a mentorálás pozitív hatással van a hátrányos helyzetű gyerekek attitűdjeire, és kimutatható az is, hogy a szabadidős olvasás esetében a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek magasabb ez az attitűdje, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek. Az olvasás szociális motívumai, valamint az olvasás mint flow tevékenység esetében sincs szignifikáns kapcsolat az apa iskolai végzettsége és az adott olvasási motívum között. Az olvasási énkép esetében az összes ezzel foglalkozó vizsgálat kimutatta, hogy összefüggés van az apa iskolai végzettsége, a hátrányos helyzet és az olvasási énkép értéke között: az alacsony társadalmi státuszú szülők gyerekeinek rosszabb az olvasási énképe, ahogy a nyelvi hátrányos helyzetű gyerekeknek is. A vizsgálatba bevont tanulmányok mérőeszközeit megvizsgálva megállapítható, hogy nagyon sok volt a saját fejlesztésű eszköz, amelyekben nemcsak magyar nyelvű, hanem angol kutatók magyarra adaptált változatát használtak. Jelen vizsgálat számos korláttal rendelkezik: a kutatás korlátai közé tartozik, hogy az egyéni kutatás és a nagy mennyiségű irodalomfeldolgozás ellenére előfordulhat, hogy maradtak ki olyan szakirodalmak, magyar nyelvű kutatások, amelyek az olvasási motívumok és a hátrányos (nyelvi) helyzet kapcsolatát vizsgálták. Tovább bővíthető lenne a kutatás, ha nemcsak a magyar, hanem nemzetközi szinten is megvizsgálnánk a motívumok és a hátrányos (nyelvi) helyzet viszonyát. A kutatás relevanciáját azonban bizonyítja, hogy bár számos kutatás vizsgálja az olvasás és a hátrányos helyzet kapcsolatát, még több hangsúlyt kellene fektetni a hátrányos helyzetű gyerekek olvasási motívumainak fejlesztésére – elsősorban az olvasási énkép esetében.