The Kodály Concept of Music Education and its Reception in the United States - A Comparative Empirical Study of Selected Music Didactic Content of Hungarian and American Teaching Materials for Kodály-Based Elementary School Music Instruction
Abstract
Kodály Zoltán zenenevelési koncepcióját 2017-ben az UNESCO a szellemi világörökség
részévé nyilvánította. Kodály koncepciójának különleges jelentősége annak kettős
funkciójában rejlik, egyfelől "a népi kultúra megőrzője"1
egyidejűleg "értékes, nemzetközileg
alkalmazható tanítási modell".
2 Döntésével az UNESCO elismerte Kodály Zoltán pedagógiai
örökségének történelmi dimenzióját, ugyanakkor kiemelte annak aktuális jelentőségét.
A Kodály-koncepció nemzetközi elterjedése és fogadtatása 1955-ben kezdődött. A Kodálykoncepció alapján folyó zenetanítás eredményei inspirálták a nemzetközi szakma világát, és azt
eredményezték, hogy a magyar modell a mai napig különböző adaptációk tárgya lett, amelyek
elsősorban az iskolai zenetanítás, de a hangszeres pedagógia számára is készültek.
Az elmúlt évtizedekben különösen az Egyesült Államokban törekedtek arra, hogy a Kodálykoncepciót országszerte megvalósítsák. Ennek érdekében egyetemi programokat hoztak létre,
anyaggyűjteményeket és módszertani könyveket írtak, és Kodály-intézményeket alapítottak. A
tankönyvek viszont még nem készültek el.
A Kodály-koncepció adaptációs folyamata számos problémát és kérdést vet fel, amelyek
megoldása és megválaszolása szükséges lenne ahhoz, hogy más kulturális és oktatási
keretfeltételekhez is fenntarthatóan és nyereségesen igazítható legyen anélkül, hogy elveszítené
lényegi elméleti magját és módszertani hatékonyságát. A megfelelő tananyag tehát az a
központi kérdés, amelyet a Kodály koncepció adaptálóinak fel kell tenniük, mikor koncepciót
alkotnak. Hogyan kell szerkezetileg és tartalmilag a Kodály-koncepción alapuló tananyagoknak
felépülniük, hogy megfeleljenek a követelményeknek?
Ebben a dolgozatban a magyar és az amerikai Kodály-gyakorlat tananyagát szeretném
összehasonlítani válogatott zenei-didaktikai szempontok szerint, hogy támpontokat és alapvető
tájékozódási pontokat adjak, amelyek segíthetnek a Kodály-koncepció adaptálásában.
Mivel a Kodály koncepció nemzetközi recepciója és adaptációja tudományosan még mindig
kevéssé kutatott, ez a tanulmány egy kicsit hozzá kíván járulni ehhez a terjedelmes kutatási
területhez.