A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése Magyarországon és az egyes jogi kultúrákban

Abstract

Doktori értekezésemben az egyes eljárási jogokkal, közelebbről a tisztességes eljáráshoz való joggal és annak egyes aspektusaival foglalkozom, mégpedig elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE), valamint egy saját kérdőíves kutatás eredményeit alapul véve. Igyekszem feltárni, hogy a vizsgált alapvető jogok miként érvényesülnek Magyarországon és milyen módon „élnek” a különböző jogi kultúrákban. E jogok részletesebb tárgyalásán túl, a disszertáció eklatáns részét képezi egy általam összeállított – a hazai lakosság jogtudatát vizsgáló - kérdőív statisztikai elemzése is. A kérdőív kérdései a bíróságok eljárására, működésére, valamint az igazságszolgáltatás megítélésére vonatkoznak. A beérkezett eredmények alapján arra a kérdésre keresem a választ, miként érvényesül a tisztességes eljárás követelménye hazánkban, hogyan ítéli meg a lakosság az igazságszolgáltatást (tekintettel arra, hogy annak egyik minőségi kívánalma a vizsgált garanciális jellegű alapjog). A disszertáció célkitűzéseinek megvalósítása következtében a kutatási feladatra fókuszálva hipotézisként megfogalmazásra kerül, hogy a tisztességes eljárás követelménye más-más módokon él és érvényesül a különböző jogi kultúrákban; tekintettel az ezeknek a globalizáció eredményenként bekövetkező kollíziójára; másodikként, hogy nincs összhangban a vonatkozó szakirodalom és joganyag a magyar lakosság jogtudatával, a tisztességes eljárás követelményével kapcsolatos tapasztalataival, véleményével; és végül, hogy összefüggés mutatható ki a tisztességes eljárás megvalósulása és az alternatív vitarendezési módozatok egyre növekvő térhódítása között. A disszertációnak - a hazai mellett- , más jogi kultúrák (országok) tisztességes eljárás követelményét szabályozó, vonatkozó jogszabályai is tárgyát képezik, tekintettel arra, hogy napjainkban minden eddiginél nagyobb mértéket ölt a globalizáció, valamint annak speciális aspektusaként megjelenően a népvándorlás, a migráció, amely magától értetődően a különböző jogi kultúrák összeütközéséhez vezet, ami gyökeresen megváltoztatja a helyi és internacionális viszonyokat, ez pedig óhatatlanul azt eredményezi, hogy ezen a területen is eltérések mutathatók ki az országok joggyakorlatában. Külön fejezet vizsgálja a tisztességes eljárás és az alternatív vitarendezési módok kapcsolatát, arra a kérdésre keresve a választ, hogy összeegyeztethető - e, egy – elsődlegesen az állami jogalkalmazó tevékenységet meghatározó - követelmény az alternatív vitarendezési módozatok egyre növekvő térhódításával, és milyen mértékben.