| dc.description.abstract | Aligha tagadható, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos fogalmakat, a pénzügyi élethez kapcsolódó eseményeket nem tudjuk a mindennapjainkból kizárni. Elegendő bekapcsolnunk a televíziót vagy a rádiót, kezünkbe venni egy újságot, és máris a tőzsdei hírekről, a valutaárfolyamokról, vagy esetleg vonzó befektetési lehetőségekről hallunk, illetve olvasunk. A pénzügyek mindennapi életünk fontos részévé váltak, hiszen míg egyesek banki szolgáltatásokat vesznek igénybe, mások éppen a befektetési piacon próbálnak szerencsét, megint mások pedig a biztosítók vagy nyugdíjpénztárak szolgáltatásait tanulmányozzák. A pénzügyi szolgáltatások óriásivá duzzadt kínálatában a legtöbb ember alig tud eligazodni. Kérdéses azonban, hogy vannak-e megfelelő elképzeléseink arról, hogy mit is kínálnak nekünk igazából a bankok, mi is történik valójában a tőzsdén? Bizonyára nem járok messze a valóságtól, ha azt feltételezem, hogy az emberek többségének nincs pontos ismerte a pénzügyi szféra felépítéséről, eszközeiről és piacairól.
Az itt következő könyv ebben a világban szeretne szerény segítséget nyújtani, és ennek megfelelően a felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkezőktől elvárható pénzügyi alapintelligencia megszerzését szolgálja. A pénzügyek kiterjedt világából azokat a területeket igyekszik áttekinteni, amelyekre a későbbi tanulmányok magasabb stúdiumai épülnek, és amelyekkel a mindennapi életben is gyakran találkozhatunk. Az első rész a pénzügyi közvetítőrendszer működése mögött rejlő racionális okokat, a tipikus intézményeket és eszközöket tárgyalja. Ezt követően megismerkedhetünk az értékpapírok különböző típusaival és piacaikkal, valamint a befektetési szolgáltatók működésével. Részletesen kitérünk a hazai értékpapírpiac központi intézménye, a Budapesti Értéktőzsde működésének alapvető jellemzőire is. A második fő gondolati egység a pénzügyi közvetítőrendszer kiemelten fontos szereplőinek, a bankoknak a szerepével foglalkozik. Áttekintjük a bankrendszer és az egyes bankok működését, megvizsgáljuk a legfontosabb bankügyleteket, és kitérünk a bankok fő tevékenységének, a hitelezésnek az elemzésére is. A harmadik gondolatsor, minimális makroökonómiai ismertekre alapozva, a pénz fogalmával, a pénzkeresletet és pénzkínálatot, illetve a pénzmennyiséget meghatározó tényezőkkel ismerteti meg az olvasót. Ezek az előzőkhöz képest inkább elméleti eszmefuttatások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megértsük a pénzügyi intézmények egyik sajátos szereplőjének, a központi banknak a funkcióját és feladatait.
A pénzügyek világában hihetetlen gyorsaságú változások zajlanak. A szédületes sebességű innováció, az újabb és újabb technikai lehetőségek megjelenése, a jogszabályok gyakori újrafogalmazása nyilván nem hagyja érintetlenül azokat az ismereteket sem, amelyek könyvünk témájába vágnak, így mindazok, akik ezen a területen oktatnak, vagy tananyagot írnak, nap mint nap kiteszik magukat annak a vádnak, hogy amit leírtak, az már el is avult addigra, amire az olvasó kezébe kerül. Ez sok esetben kétségkívül így is van. Különösen igaz ez a jegyzetben szereplő praktikus, szabályozási jellegű, illetve adatsorokon alapuló elemzésekre. Mit tehet ilyenkor egy pénzügy alaptan jegyzetet író oktató? Irigykedve tekint az euklideszi geometriát kétezer éve változatlan jegyzetből tanító matematikus kollégájára, és újra meg újra átírja az
ide vonatkozó részeket. A világ azonban itt sem áll meg, a változások minden bizonnyal továbbra is jelentősek és dinamikusak lesznek. A könyv így a megírás idején, azaz a 2007 végén érvényes állapotokat igyekszik tükrözni.
Pécs, 2008. január
Zeller Gyula | hu |
