Üzleti kommunikáció kultúrák találkozásában

Abstract

Menedzserek interkulturális tárgyalásainak problémáival először az 1970-es években szembesültem. Magas beosztású vállalatvezetőkről akkor az a benyomásom alakult ki, hogy gyengén vagy sehogy sem beszéltek idegen nyelven - a tárgyalás rendszerint tolmács közvetítésével folyt - és, hogy az idegeneket éppen úgy kezelték, mintha magyarok lettek volna. A kép azóta részben módosult: ma lényegesen több az idegen nyelvet jól beszélő vállalati vezető (bár még messze vagyunk Dániától vagy Hollandiától), és ma sokan sokkal többet járnak külföldre, vagyis tapasztalataik is gyarapodtak. Még mindig hiányzik viszont a tudatos felkészülés a külföldiekkel közösen folytatott munkára. Könyvem egyik üzenete: a tudatos felkészülés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki eredményesen tudjon külföldiekkel tárgyalni, dolgozni, idegeneket irányítani. Ezt bizonyítják a gyakorlatból merített példák, ezt támasztja alá az egymás megértését befolyásoló jelenségek bemutatása. A fontosság hangsúlyozásán túl a könyvből az az útvonal is kirajzolódik, amelyen a felkészülés szándékával el lehet indulni. Könyvem másik üzenete, hogy buzdítson. Rá kell lépni erre az útra, mert mindenki, aki komolyan veszi a felkészülést, nagyon sokat fejlődhet. A könyvet minden leendő és már aktív menedzsernek, mindazoknak az üzletembereknek szánom, akik javítani akarják kommunikációjukat más kultúrákból származó üzlettársaikkal. Azoknak is ajánlom, akik egyszerűen érdeklődnek a kérdés iránt. Szól a könyv az interkulturális kommunikációt, a nemzetközi menedzsmentet tanuló egyetemi hallgatóknak és azoknak a menedzsereknek, akik szervezett oktatás vagy egyéni tanulás formájában készülnek nemzetközi feladatok ellátására, akik most készülnek "kilépni nemzetközi piacokra". Arra törekedtem, hogy könyvem egyszerű stílusa és nyelvhasználata révén könnyen érthető legyen különböző előképzettségű olvasók számára. A könyv nyolc fejezetből áll. Az első a problémakör aktualitásaiba vezet be. A második, harmadik és negyedik elméleti szempontból foglakozik a különböző kultúrák találkozásában zajló kommunikációval, ugyanakkor állandóan visszautal a gyakorlatra. A kérdéshez két oldalról, a menedzseri kommunikáció és a kultúra szemszögéből közeledik. Először az üzleti és menedzseri kommunikáció sajátosságait tekintjük át. Ez a második fejezet tárgya. Majd a harmadik fejezetben számba vesszük, mi játszik szerepet, ha a kommunikáló felek eltérő kultúrákból származnak, egyelőre azonban figyelmen kívül hagyjuk azt a sajátos helyzetet, amikor a tárgyaló partnereknek üzleti problémákat kell megoldaniuk. A negyedik fejezet elemzi azokat a tényezőket, ámelyek tovább nehezítik a gazdasági, üzleti célzattal folyó kommunikációt. E fejezetben a gazdasági és vállalati kultúra kérdéseit állítjuk a középpontba. Az ötödik fejezet kitekintés a nagyvilágba. Összehasonlító példákat hoz fel a gazdasági és vállalati kultúra eltéréseire. A hatodik és hetedik fejezet azt az üzletembert, azt a menedzsert állítja a középpontba, aki az eddig bemutatott tényezők befolyása alatt kommunikál. A tipikus interkulturális kommunikációs helyzetek közül a tárgyalást emeljük ki., és képet rajzolunk különböző kultúrák menedzsereiről és kommunikációs gyakorlatukról. Az utolsó fejezet gyakorlati tanácsokat ad az interkulturális feladatok ellátásában érdekelt menedzsereknek. Könyvem megírásában nagyon sokan voltak segítségemre részben közvetlenül, részben közvetetten. Sokat köszönhetek kollégáimnak, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatóinak, akik buzdítottak és támogattak abban, hogy elméletileg is foglalkozzam azokkal a kérdésekkel, amelyek gondolkodóba ejtettek és hogy az összegyűlt ismereteket végül könyvben is összegezzem. Hálás vagyok közvetlen munkatársaimnak, akik, mig kutatásaimat folytattam, gyakorlati feladatok átvállalásával vettek le terheket a vállamról, és nem utolsó sorban türelmes, megértő családom tagjainak. Külön köszönöm a könyv lektorainak, dr. Dániel Tamásnénak és dr. Varsányi Juditnak fáradságos munkáját. Kritikai észrevételeik, javításaik, javaslataik mind hozzásegítettek a téma pontosabb megfogalmazásához, ahhoz, hogy a kézirat könyvként megjelenhessen. Nem jöhetett volna létre a könyv a TEMPUS és a British Council által felajánlott ösztöndíj nélkül. Az Universitát Bayreuth és a londoni Middlesex University Business School nyugodt kutatási helyet biztosított számomra. Köszönettel tartozom az OTKÁ-nak, amely a könyvet megalapozó a kutatást támogatta.