A jelentések számtana. Kvalitatív komparatív analízis a nevelésszociológiában

Abstract

Az iskola és az oktatás világa zavarba ejtően sokféle világ. A kutatásmódszertan felől szemlélve úgy tűnik, adatközlő- és adatgeneráló szervezetek sokasága népesíti be. Az iskolát, természetesen, nem adatközlők, hanem tanulók és tanárok lakják, akik mindennapi tevékenységük során strukturálatlan, kvalitatív, szöveges adatok sokaságát generálják. A dokumentumok aligha felfogható mennyiségéhez a kutatói érdeklődés által életre hívott kvalitatív adatok társulnak: megfigyelési naplók, kötetlen reflexív naplók, nyitott kérdések generálta kérdőívek és strukturálatlan vagy félig strukturált interjúk hozzák létre az oktatás világáról rendelkezésre álló elsődleges adatokat. A strukturálatlan, kvalitatív szöveges adatok bőségére a kutatásmódszertan az adatbányászattól mára elkülönülő, önálló területtel reagált, amely szövegbányászat, szöveganalitika, legújabban nlp (natural language processing) néven építi önálló eszköztárát a szövegadatok strukturálására és modellezésére. Az elv mindig azonos: strukturálni a kvalitatív (szöveges) adatot, hogy az strukturált (kvantifikált) formában már hozzáférhető legyen a matematikai műveletekkel végzett elemzés számára. Ezek a módszertanok mind kvantitatív szemléletűek, magas megbízhatóságra és külső érvényességre törekszenek, de ennek ára minden esetben információvesztés. A jelentések egyedi gazdagságának és mélységének egy része itt törvényszerűen elveszik, mert az egyedi jelenségek megragadásában ezek a módszertanok a kutató-befogadó által végrehajtott kvalitatív elemzésekkel nem versenyezhetnek, és ez nem is céljuk. Dolgozatunk tárgya a kvalitatív komparatív analízis (QCA), és annak lehetséges neveléstudományi alkalmazása. Kutatás-módszertani tárgyú disszertációról van szó, amelynek célja egy, a hazai neveléstudományi diskurzusban új, kvalitatív adatokon alkalmazható kutatás-módszertani elemzőeszköz minél mélyebb megértése, bemutatása és alkalmazása. Igyekszünk majd minél mélyebben, a matematikai (Boole-algebrai) alapokig visszamenve elemezni a QCA lépéseit adó algoritmusokat, hogy ezzel segítsük a módszertan megértését és alkalmazhatóságának pontos meghatározását. A módszertan újdonsága mellett a téma aktualitását megalapozza a kvalitatív adatok bősége, amely a neveléstudományban is éppúgy jellemző, mint a társadalomtudomány többi területén. Kutatási alkalmazásai mellett – amelyek körét a dolgozat minél pontosabban definiálni igyekszik – a QCA egyetempedagógiai1 szempontból is releváns. Egy olyan többlépéses, algoritmizált 1 A kevéssé elterjedt fogalmat Pukánszky (2014) nyomán alkalmazzuk.