A jelentések számtana. Kvalitatív komparatív analízis a nevelésszociológiában
Abstract
Az iskola és az oktatás világa zavarba ejtően sokféle világ. A kutatásmódszertan felől
szemlélve úgy tűnik, adatközlő- és adatgeneráló szervezetek sokasága népesíti be. Az iskolát,
természetesen, nem adatközlők, hanem tanulók és tanárok lakják, akik mindennapi
tevékenységük során strukturálatlan, kvalitatív, szöveges adatok sokaságát generálják. A
dokumentumok aligha felfogható mennyiségéhez a kutatói érdeklődés által életre hívott
kvalitatív adatok társulnak: megfigyelési naplók, kötetlen reflexív naplók, nyitott kérdések
generálta kérdőívek és strukturálatlan vagy félig strukturált interjúk hozzák létre az oktatás
világáról rendelkezésre álló elsődleges adatokat.
A strukturálatlan, kvalitatív szöveges adatok bőségére a kutatásmódszertan az
adatbányászattól mára elkülönülő, önálló területtel reagált, amely szövegbányászat,
szöveganalitika, legújabban nlp (natural language processing) néven építi önálló eszköztárát a
szövegadatok strukturálására és modellezésére. Az elv mindig azonos: strukturálni a kvalitatív
(szöveges) adatot, hogy az strukturált (kvantifikált) formában már hozzáférhető legyen a
matematikai műveletekkel végzett elemzés számára. Ezek a módszertanok mind kvantitatív
szemléletűek, magas megbízhatóságra és külső érvényességre törekszenek, de ennek ára
minden esetben információvesztés. A jelentések egyedi gazdagságának és mélységének egy
része itt törvényszerűen elveszik, mert az egyedi jelenségek megragadásában ezek a
módszertanok a kutató-befogadó által végrehajtott kvalitatív elemzésekkel nem
versenyezhetnek, és ez nem is céljuk.
Dolgozatunk tárgya a kvalitatív komparatív analízis (QCA), és annak lehetséges
neveléstudományi alkalmazása. Kutatás-módszertani tárgyú disszertációról van szó, amelynek
célja egy, a hazai neveléstudományi diskurzusban új, kvalitatív adatokon alkalmazható
kutatás-módszertani elemzőeszköz minél mélyebb megértése, bemutatása és alkalmazása.
Igyekszünk majd minél mélyebben, a matematikai (Boole-algebrai) alapokig visszamenve
elemezni a QCA lépéseit adó algoritmusokat, hogy ezzel segítsük a módszertan megértését és
alkalmazhatóságának pontos meghatározását. A módszertan újdonsága mellett a téma
aktualitását megalapozza a kvalitatív adatok bősége, amely a neveléstudományban is éppúgy
jellemző, mint a társadalomtudomány többi területén. Kutatási alkalmazásai mellett –
amelyek körét a dolgozat minél pontosabban definiálni igyekszik – a QCA
egyetempedagógiai1
szempontból is releváns. Egy olyan többlépéses, algoritmizált
1 A kevéssé elterjedt fogalmat Pukánszky (2014) nyomán alkalmazzuk.