A területfejlesztés irányítása

Abstract

Ma már kevesen vitatják, hogy egy-egy közpolitika sikerességét erősen befolyásolja az, hogy a végrehajtása milyen szervezeti, működési rendben valósul meg. A közpolitikákkal foglalkozó szakirodalomban nagyon jelentős arányt képviselnek azok a tanulmányok, amelyek nem az adott politika céljaival, eszközeivel, hanem a menedzsmentjével foglalkoznak. Ez tapasztalható a regionális politikában is, nemzeti és európai uniós szinten egyaránt. Az irányítás szervezeti modellje, a döntéshozásba bevont szereplők érdekrendszere egyaránt hatással van a területfejlesztés céljára, eszközrendszerére és eredményességére. Nem véletlen, hogy az Európai Unió regionális politikájának fejlődésében a legutolsó programozási periódusban a „sound management” kialakítása az egyik legfontosabb prioritás, amelynek értékelése nem kevés módszertani, elméleti feladatot ad az igazgatás, politika és menedzsment tudományoknak. A regionális politika irányításának elemzése azonban nem csak ilyen, lényegében pragmatikus okok miatt fontos, hanem tudományos hozadéka is van: - A regionális politika, viszonylag új közpolitika, amelynek fejlődése jól nyomon követhető, így könnyebben kimutatható az intézményrendszer és az eredmények összefüggése, egymásra hatása. - A regionális politika innovatív hatást gyakorolt az igazgatás tudományra, próbára tette a közigazgatás alkalmazkodó képességét. Olyan kihívásokat jelentett a közhatalmi, gazdasági és civil szervezetekre is, amelyeknek hatása messze túl terjedt a fejlesztési programok menedzsmentjén. - Azok az új jelenségek, amelyek a regionális politika irányításában jelentek meg először, a résztvevő szereplők körének bővülése, az irányítási szintek és szektorok összefonódása, a régi és új szervezeti-működési formák között megjelenő konfliktusok nem csak igazgatástudományi, hanem politológiai szempontból is tanulságosak. A fentiek alapján leszögezhető, hogy a regionális politika irányítási összefüggéseinek elemzése nem marad a regionális tudomány, vagy éppen a regionális politika berkein belül, hanem a közigazgatásra, a politikai szféra, az érdekérvényesítés intézményi mechanizmusainak formálódására gyakorolt hatása miatt az állam és politika tudományok érdeklődési körébe került. Előadásomban arra törekszem, hogy áttekintsem a regionális politika és irányítás közötti összefüggések fejlődését az Európai Unióban és Magyarországon, s ennek alapján felrajzoljam a hazai regionális politikai irányítás jövőképét.