AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

Abstract

A XXI. századra a közgazdaságtan széles körben ismerte fel, hogy a gazdasági szereplők nem minden esetben hoznak racionális döntéseket, vagy más nézőpontból vizsgálva, ezek a döntések korlátozottan racionálisak. Különösen igaz a racionális döntések hiánya az érzelmileg jelentősen túlterhelt döntési helyzetekben, amikor a csoporthoz tartozás igénye az érzelmi alapú döntéseket helyezi előtérbe. Ez az érzelmi befolyásoltság és gondolkodásunk egyszerűsítésre és támpontokra törekvő mechanizmusai a kognitív elfogultságnak a pozitív megjelenése, euforikus helyzetekben ugyanúgy tapasztalható, mint válsághelyzetekben. A wall street-i tőzsdevilág közmondása szerint éppen a félelem és a mohóság határozza meg a tőkepiacok működését, míg ezzel szemben Warren Buffet éppen a türelmet, a megfontoltságot és a kitartást teszi értékessé, amikor azt állítja, hogy a tőzsde a türelmes emberekhez csoportosítja át a forrásokat a türelmetlenektől. A pénzügyi döntések során az emberi tényezőt még a mesterséges intelligencia sem tudja teljeskörűen kiszorítani, tehát szükséges, hogy a viselkedés közgazdaságtan által feltárt kognitív és érzelmi hibákat ismerve, azokat is figyelembe véve hozzuk meg döntéseinket. A fenti hibák megelőzéséhez a pénzügyi eszközök ismerete feltétlenül szükséges. Ez különösen igaz összetett, srtruktúrált termékek esetében, ahol minden – még a legkisebb valószínűségű - kimenetel ismerete is alapvető fontosságú. Ebben kíván a szerző segítséget és iránymutatást adni, amikor a XXI. század eddig legsúlyosabb pénzügyi válságának, a 2007-2009-es subprime válságnak a meghatározó összetevőjét, az értékpapírosítást teszi vizsgálata tárgyává. Teszi ezt történelmi példákkal és széles körű nemzetközi összehasonlításban, külön fejezetet szánva a hasonló pénzügyi eszközökkel történő összehasonlításnak is. A téma feldolgozása azért sem egyszerű, mert közgazdasági és jogi területen egyaránt feltételezi az olvasó jártasságát. Ugyanakkor jó eszközt nyújthat a könyv, mert szerkezetében éppen az egymásra épülő fejezetekben az alapmintául szolgáló kötvényektől és részvényektől indulva jut el a szerző a korai értékpapírosításon át a modern értékpapírosításnak a 2000-es évek elején kialakult torz rendszeréig. Ezt követően pedig már nyilvánvalóvá válik a kérdés, hogy egy következő világgazdasági válságban betöltött hasonló szerep kialakulásának a megelőzését a jog eszközével a jogalkotó és jogalkalmazó, hogyan és milyen mértékben képes megoldani. A nemzetközi kitekintés a feljövő piacok között az értékpapírosításban is meghatározó szerepet betöltő kínai és európai uniós elemzést követően a hazai szabályozás vizsgálatával zárul. A könyv zárására a koronavírus járvány által előidézett gazdasági válság elején került sor. A kibontakozó keresleti és kínálati válság együttes megjelenése a gazdaságpolitika új eszközeit hozhatja felszínre és Magyarországon is „vizsgázhat” az értékpapírosítás az új szerepben. Ezek a folyamatok elemzése azonban már csak egy újabb tanulmány részét képezhetik a jövőben.