Tartalmi szabályozók vizsgálata a Positive Education modell alapján a hazai közoktatás egy szegmensében
Abstract
A kutatásban öt intézményben, elemzési egységenként (összesen 21 darab) történt feltáró elemzés. Az elemzésben a MAXQDA segítségével kinyert kódok tartalmi egységeit tartalmazó Word dokumentum terjedelme 266 oldal (részletesen ld. 4. és 18. melléklet), mely 5648 db kódolt egységet tartalmaz összesen a 26 PE indikátor és 6 PE elem vonatkozásában.
Ezek alapján megállapítást nyert, hogy a kutatás által létrehozott PE indikátorlista, amely közvetve a PE elemeinek előfordulását is jelzi, jól használható arra, hogy tantervi szabályozókban láthatóvá és mérhetővé tegye a Positive Education (Seligman modellje alapján) előfordulását. A kutatás alapján elmondható, hogy mind az öt intézményben megjelenik az összes PE elem: pozitív kapcsolatok, pozitív teljesítmény, pozitív elkötelezettség, pozitív egészség, pozitív érzelmek, pozitív célok. A PE indikátorainak tekintetében megállapítható, hogy a mindfulness, hála, megbocsátás, flow találhatóak meg legkevésbé a vizsgálati egységekben. A kutatás a PE elemek esetében az általános és középiskolai összehasonlítás alapján rávilágít, hogy a legégetőbbnek a pozitív érzelmek fejlesztése mutatkozik, hiszen ezáltal az érzelmi intelligencia, megbocsátás és hála stb. elemek pozitív hozadéka is várható. A kerettanterv alsós és felsős elemzéséből láthatóvá válik, hogy egyik tantervben sem jelentek meg az alábbi indikátorok: 2,6,8,10,17,18,22,23. Ezt a pedagógiai programok a vizsgált intézmények legtöbbjeinek esetében ellensúlyozták. A Boldogságóra program kötetei és Az Életrevaló 7 szokás program kötetei számos közös vonást tartalmaznak. Előfordulnak azonos történetekre és kapcsolódó anyagokra történő hivatkozások a kötetekben (pl. az idő szerepének tudatosítása esetében). Az egyes elméleteket feldolgozó feladatok között szintén gyakoriak az áthallások. Összességében a Boldogságóra és az Életrevaló 7 szokás programok koncepciója, közös gyökerei elvitathatatlanok. Az írásbeli interjúban meghatározott 26 kérdés alkalmas arra, hogy megválaszolását követően bárki képet alkothasson magáról (intézményéről/programjáról) a tekintetben, hogy a PE elemei és indikátorai az általa folytatott oktatási-nevelési folyamatban, megjelennek-e, illetve ha megjelennek, milyen arányban. Ennek ismeretében további fejlesztési irányok kijelöléséhez is hozzájárulhatnak az interjúban feltett kérdések.