Gazdasági kihívások a XXI. században : Konferenciakötet
View/ Open
Author
Szilovics, Csaba
Bujtár, Zsolt
Ferencz, Barnabás
Szívós, Alexander Roland
Breszkovics, Botond
Gáspár, Zsolt
Chrenóczy-Nagy, Judit
Mészáros, Pál
Horváth, Dominik
Enver, Yurt
Metadata
Show full item recordAbstract
Szerkesztők: Szilovics Csaba; Bujtár Zsolt; Ferencz Barnabás; Szívós Alexander Roland; Breszkovics Botond; Gáspár Zsolt | További szerzők: Chrenóczy-Nagy Judit; Bujtár Zsolt; Szilovics Csaba; Szívós Alexander Roland; Mészáros Pál; Breszkovics Botond; Horváth Dominik; Gáspár Zsolt; Enver, Yurt | Cím: Gazdasági kihívások a XXI. században : Konferenciakötet |
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kar, Pécs, 2021. | ISBN: 978-963-429-627-0 --- Bár a vezetői döntéshozatal támogatására számos üzleti döntéseket alátámasztó modell létezik mind a szakirodalomban, mind az üzleti gyakorlatban, ennek ellenére mindennap súlyos csalások, visszaélések kerülnek napvilágra még az szigorúan szabályozott iparágak esetén is. Ezért szükséges annak vizsgálata, hogy milyen tényezők járulnak hozzá egyéni szinten a hibás, nem etikus döntésekhez. Az elemzés eszköze egy kognitív döntéshozatali modell, melynek segítségével a felelős társaság-irányítás-döntési során a vakfoltok feltárhatók és csökkenthetők. | Az új polgári perrendtartás és az elektronikus eljárás kvázi kötelezettsége egyes eljárási cselekményeknél a korábbi eljárásrendhez képest új helyzetet teremtett. A cikk az egyes problémás perbeli cselekmények pontjait kívánja megfogni, illetve a szabályozás módosítását, gyakorlati kérdéseit megválaszolni. Fontos kiemelnünk, hogy a szabályozás alapjának megismerése céljából nem elég a polgári perrendtartás szabályait megvizsgálni, hanem az elektronikus ügyintézés egyes szabályait, valamint az Alaptörvény alapvető rendelkezéseit is meg kell vizsgálnunk, amelyre a cikkben sor kerül. | Észtországban már a 20. század végén megszületett az a koncepció, amely egy olyan állami szint (e-State) megvalósítását tűzte ki céljául, ahol az innovatív technológiai megoldások felváltják a köz-és privátszférában alkalmazott hagyományos rendszereket. A relatíve hosszú kutatási és fejlesztési idő eredményeként napvilágot látott az ún. KSI Blockchain ökoszisztéma, amely alkalmasnak bizonyult, az e-State realizálásához. A pénzügyi szektorban futótűz módjára terjedő fintech megoldások, valamint kriptovaluták és az elsődleges nyilvános érmekibocsátások (ICO) kedvező fogadtatásban részesülnek az országban. Nem vitás, hogy az európai térségben Észtország, az egyik legkedvezőbb jogi környezettel rendelkezik, mind adójogi és tőkepiaci jogi aspektusból. A rugalmas szabályozás nagyban elősegítheti a blokkláncalapú vállalkozások megjelenését és meggyökerezését az országban, ezzel is fokozva a „kripto elszívás” jelenségét. | Az AUDI HUNGARIA Zrt. – egy külföldi cég - éves szinten 1,8 százalékát fizeti be a kötelezően 9 százalékban meghatározott társasági adójának különféle kedvezményeknek, illetve módszereknek köszönhetően. Egy hazai kis- vagy középvállalkozásnak ezzel az óriással szemben koránt sincsen annyi lehetősége a társasági adójának a csökkentésére. Jelen tanulmány erre a különös helyzetre keres magyarázatot. Nemzetközi kitekintés keretében megvizsgálja az adóverseny kialakulásának okait, valamint kísérletet tesz az adóverseny lehetséges jövőbeli irányainak és annak hatásainak meghatározására is. Magyarország valóban adóparadicsom? A társasági adó csökkentése az adóelkerülés egyik változata? Milyen gazdasági következményei láthatóak? Az adózási „háború” elkezdődött, meddig tartható ez a helyzet?