Balkán füzetek, 11 (2020)

Abstract

Szerzők: Pap Norbert – Gyenizse Péter – Kitanics Máté – Szalai Gábor | Cím: A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15-16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében : Working paper --- A jelen sorok szerzői a pécsi egyetemen dolgozó kutatók. A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte alapításának 650 éves alapítását. Orbán pápa 1367. szeptember 1-én bocsátotta ki azt az iratot, melynek alapján a pécsi studium generale létrejött. Az idő relatív természetéhez hozzátartozik, hogy Orbán pápa az akkor használatos Julián naptár alapján szeptember 1-én szignózta a rendelkezést. A Gergely-féle naptárreform után az évforduló átkerült szeptember 9-re. Ennek ellenére – érzelmi töltése miatt – az egyetem a Felsőoktatás Napján, szeptember 1-én ünnepli alapítását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a jeles ünnepnapoknak, a történelmi események évfordulóinak. Vajon tényleg azokon a napokon játszódtak le azok a sorsfordító események, amelyeken emlékezünk rájuk? Úgy tűnik, hogy sok esetben nem így van. Egyrészt a sorsfordító eseményeket nem minden esetben jegyezték le azonnal, vagy ha ezt a krónikások meg is tették, az idő folyamán az időpontok sokszor torzultak. Ennek következtében egy-egy fontos eseménynek nem ritkán 2-3 időpontját is megtalálhatjuk a szakirodalomban. Másrészt úgy tűnik, amint a 19. századtól kezdve egyre nagyobb figyelmet fordítottak az emlékezeti kérdésekre, a kiválasztott, helyesnek tartott dátumokat az egyházi hagyomány szerinti dátum alapján számolták. Miért is probléma ez? A Gergely-naptár bevezetésére csak 1582-ben került sor, előtte a Julián-naptárt használták. Ennek megfelelően egy sor középkori, koraújkori fontos esemény szekuláris évfordulója máskor, más napon volt, mint ahogy azt ma számon tartjuk. Az időnek sok arca van. Megélése függ a földrajzi helytől, az életformától, a kulturális és vallási háttértől, de még az intézményektől is. Budapest belvárosában másképpen éljük meg, mint egy ormánsági kis faluban, szekuláris közegben is másképp, mint egy ortodox jeruzsálemi zsidó, vagy a szomszédságában ugyanott egy szunnita muszlim közösségben. Az eltelt idő tudata időnként beépül az identitásunkba is. A történeti események értelmezése sem képzelhető el a csillagászati jelenségek és korabeli érzékelésük nélkül. A hold és a nap látszólagos mozgásai, a muszlim naptár alapján készült források értelmezése, a napfelkeltéhez és napnyugtához igazított órabeosztás, melyeknek alapja a csillagászati jelenségekhez igazított óraszámítása főbb problémák. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket járjuk körbe.