| dc.description.abstract | Szerkesztők: Kappel Gergely; Kis Kelemen Bence; Pozsárkó András Márk | További szerzők: Balla Bulcsú; D. Horváth Vanessza; Móczi Korina; Fuchs Vivien; Kovács Bence Zsolt; Lukács Viktória; Martin Márton; Molnár Bálint István; Nagy Gellért; Németh Bettina; Schubert Bálint | Cím: Az egészségügy és a jog kapcsolata | Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Óriás Nándor Szakkollégium, Pécs, 2020. | ISBN 978-963-429-526-6 | Licenc: CC-BY-NC-ND-4.0 --- A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Óriás Nándor Szakkollégiuma a pécsi jogi kar legkiválóbb hallgatóinak önszerveződő csoportja. A szakkollégium célja és rendeltetése az, hogy a tagok szakmai fejlődésében segítséget nyújtson, hozzásegítse a tagokat korszerű és magas színvonalú elméleti és gyakorlati tudás megszerzéséhez, és egyidejűleg pozitív közösségi élményekkel gazdagítsa tagjainak életét, valamint társadalmi szerepvállalás keretében támogassa a rászorulókat és egyúttal fejlessze a hallgatók szociális érzékenységét. A Szakkollégium négy tagozatban folytatja tevékenységét: Bűnügyi, Civilisztika, Elméleti-történeti és Közjogi tagozat. A jelen kötet az Emberi Erőforrások NTP-SZKOLL-19-0022 sz. Nemzeti Tehetség Program pályázati projekt keretében készült, amelyben a Szakkollégium arra vállalkozott, hogy egy egyéves kutatás során különböző szempontokon keresztül vizsgálja az egészségügy és a jog kapcsolatát, amelyhez remek alapot ad a Szakkollégium négy tagozatában, mint műhelyekben folyó szakmai munka. A kötetbe azonban nem csak az Óriás Nándor Szakkollégium tagjai, hanem a pécsi jogi kar egy nem szakkollégista hallgatója, valamint a kolozsvári Collegium Iuridicum szakkollégistái is küldtek írásokat. A Collegium Iuridicum hallgatói a két szakkollégium között formálódó, és reményeink szerint egyre intenzívebbé váló együttműködés okán kaptak lehetőséget a kötetben történő publikálásra. A tanulmányok számos különböző témát dolgoznak fel, amelyek között az összekötő kapcsot az egészségügy jogi dimenziói jelentik. Szerzőink vizsgálták többek között az orvosok jogállását az ókori Rómában, az egészségügy finanszírozás Magyarországi történetét 1990 és 2010 között, a tájékoztatáshoz való jog szerepét az egészségügyben, az orvosi műhibaperek perjogi kérdéseit, a letartóztatás esetleges egészségkárosító hatásait, az orvosi személyzet védelmét fegyveres konfliktusokban és a koronavírus okozta világjárvány és az államfelelősség kapcsolatát. Ezek mellett olyan írások is helyet kapnak a kötetben, melyek az anyanyelv használatát vizsgálják az egészségügyben Romániában, vagy éppen az abortusz szabályozásának romániai jogtörténetét vagy a román egészségügyi törvény szerinti kártérítési felelősség problémáját tárják fel. Bízunk benne, hogy a kötettel hozzájárulunk egy olyan komplex és sok vitás kérdést felvető kapcsolatrendszer bemutatásához és jobb megértéséhez, mint az egészségügy és a jog egyes kapcsolódási pontjai. Szeretnénk köszönetet mondani minden szerzőnek, lektornak és a Collegium Iuridicum tagjainak és vezetőségének. Reméljük, hogy e kötet hozzájárul az egészségügy és a jog problémakörének árnyalt szakmai elemzéséhez. | hu |
