A magyarországi horvátok jelenkori nyelvi állapota és anyanyelvük megőrzésének kilátásai a nyelvi jogok tükrében
Abstract
A dolgozat célja szociolingvisztikai kontextusban
vizsgálni a magyarországi horvát nemzetiség nyelvi állapotát,
átfogó képet adni a horvát nyelv oktatási rendszeréről, a
közoktatás keretein belül megvalósuló magyar-horvát kétnyelvűségről,
a nyelvhasználati színterek a nyelv és identitás
összefüggéséről, valamint a kisebbségi (tan)nyelvpolitika és
nyelvi tervezés lehetőségeiről. Az értekezésben a nemzetközi
kisebbségvédelmi szerződések nyelvhasználati vonatkozása
mentén történik meg a Magyarországon elfogadott jogi
dokumentumok által biztosított nyelvi jogok összefoglaló
bemutatása, különös tekintettel a nyelvoktatás biztosítására
vonatkozó jogra, valamint a nemzetiségi nyelvpolitika szabályozott
és tervezett megnyilvánulásai formáira.
Kiinduló hipotéziseim szerint a hazai horvát nemzetiség
körében az anyanyelv családon belüli átörökítésének
folyamata már megszakadt, illetve nem megfelelő, így az iskolai
környezetre hárul a (nyelvi)hiánypótlás feladata, valamint
a nyelv átörökítésének „terhe” is, ugyanakkor kétséges
a tervezett nyelvpolitika megléte, az esetleges döntések helyi
jellegűek, nem előzik meg őket empirikus kutatások, így
nincsenek alátámasztva tudományos érvekkel sem.