A sportoló-edző kapcsolat, a motiváció és az észlelt motivációs környezet összefüggéseinek vizsgálata a férfi kézilabdázásban

Abstract

Napjainkban a sport egyre nagyobb jelentőséggel van jelen az életünk több területén. Hazánkban a sport nemzetstratégiai ágazattá válásának több oka van. Az egészségügy, a gazdaság, az oktatás területe felé is több kapcsolódási ponton keresztül csatlakozik, ezáltal közvetlenül és közvetve is hatással van az említett ágazatok mutatóira. Sajnos napjaink fiatal korosztályaira (Z és alfa generáció) egyre jellemzőbb a mozgásszegény, inaktív életmód, ami közvetlenül hat a sportolási létszámra és a sportágak bázisának minőségi összetételére is. Ezek az okok a sportágak utánpótlásbázisának a szűkülését is eredményezik, így kiemelten fontos, hogy akik bennmaradnak a sportban és a versenysportban, tartósan elkötelezettek legyenek a testmozgás, sportolás irányába. Ezért kiemelten fontos terület a motiváció,és a motivációs környezet is. Az a személy, aki ezeket – a szülő mellett – kellőképpen befolyásolhatja,az edző, ami miatt kulcsfontosságú a sportoló és az edző kapcsolata.A megfelelő ismeretekkel rendelkező sportszakemberek meghatározó szereplői a sportban való megmaradás,az élsportra való irányítás, tehetséggondozás területén, ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szükséges ismereteken túl, olyan pedagógiai eszköztárral és személyiségbeli jellemzőkkel rendelkezzenek, amelyek biztosítják a sportoló gyerekek és felnőttek sportban való kiteljesedését.A mozgásos tevékenységek végzése szempontjából fontos megértenünk, hogy milyen motívumok befolyásolhatják a mozgáshoz való hozzáállást. Az egyén motivációját a mozgásos tevékenységek szempontjából befolyásolhatják személyes és demográfiai, pszichológiai, szociális és környezeti tényezők is. Mindezek miatt a XXI. században olyan tehetséggondozási feladatokat szolgáló programokat kellene megvalósítani asportban, amelyek ágazatközi megközelítésűek, ezért a sport eszközrendszerén keresztül – elsősorban – az oktatás, a képzés,és a képesítések területén valósulnak meg, és nagyon erős pedagógiai, szociálpedagógiai, didaktikai és nem utolsó sorban pszichológiai alapokra támaszkodnak.A több tényezős megközelítés munkánkban is érvényesül, ugyanis olyan kutatás, amely az edző-sportoló kapcsolatot, valamint a sportolók személyes (motiváció) és helyzeti (észlelt motivációs környezet) összefüggéseit vizsgálta, amelyhez hasonló még nem született a kézilabdázás területén.