A gyermekvédelmi szakellátásban élő általános iskolai tanulók iskolai esélyei Bács-Kiskun megyében 2014- 2018 között
Abstract
„Szorosan összefügg egy nép reménysége és a nemzedékek közötti harmónia. A gyermekek öröme megdobogtatja a szülők szívét, és megnyitja a jövőt. A gyermekek jelentik a család és a társadalom örömét. ... A gyermek adomány, a gyermek ajándék!” (Ferenc pápa) Egy társadalmat úgy is megítélhetünk, hogy milyen értéket jelent számára a család, a gyermek, valamint milyen támogatási, védelmi rendszert dolgoz ki és alkalmaz. Fontos kérdés ezen belül, hogy miként realizálódik a védelem, az esély a társadalomban, az iskolában? Disszertációmban ezt a témakört kívánom körbejárni, szem előtt tartva, hogy „A pedagógiai kutatásnak az a célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével hozzájáruljon az oktatás-nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez.” A kutatási probléma kiválasztásakor azonban több dolgot kell figyelembe venni. Elsődleges szempont Falus szerint, hogy a feltételezett válaszok bővítsék a pedagógia elméleti ismeretanyagát. Mindezek alapján jelöltem ki vizsgálódásom területét, a gyermekvédelem és iskolázottság összefüggéseit. A két stratégiai terület – gyermekvédelem és iskola – összekapcsolását az a személyes élethelyzet is magyarázza, hogy gyakorló pedagógus és működő nevelőszülő vagyok, így számtalan, szubjektívnek nevezhető élménnyel rendelkezem. A területek összekapcsolása objektíven is indokolható, erre tudományos vizsgálatok is rámutattak már. Látható azonban az is, hogy a – gyermekvédelem és iskolázottság metszéspontjában elhelyezkedő – témában kevés a feltárt, feldolgozott kutatási terület. Az elmúlt évtized vizsgálatai rámutattak arra, hogy a gyermekvédelem alatt álló tanulók iskolai eredményessége kívánni valót hagy maga után, továbbá hogy az oktatási és a szociális szektor sem működik hatékonyan együtt. Mindezek különösen indokolttá teszik olyan tudományos vizsgálatok megvalósítását, melyek tovább bővítik, mélyítik a gyermekvédelem és az iskola bonyolult összefüggésrendszerével kapcsolatos ismereteket.Falus második pontként említi a kutatási probléma kiválasztása kapcsán, hogy eredményének legyen gyakorlati haszna. Úgy vélem, mind az iskolában, mind a gyermekotthonban, nevelő családban folyó munka hatékonyságát növelhetik azok a kutatási eredmények, melyek a két terület egymásra hatását tárják fel. Kutatásom az általános iskolás, gyermekvédelmi szakellátásban élő tanulókat célozta egy konkrét – Bács-Kiskun-megyében. Úgy gondolom, az általános iskola fontos tényező, hiszen a közoktatásnak e szintje erősen meghatározza a továbbtanulási esélyeket, és a hosszú távon való boldogulást is.Ugyanakkor vizsgálom azokat a problémákat is, amelyekkel a pedagógus kollégák küzdenek a választott megyében a gyermekvédelemben élő tanulókkal folytatott pedagógiai munka során. A problémák összegyűjtése, rendszerezése után a megoldások felkutatását is célul tűztem ki.