Az Európai Unió környezeti politikája és joga
Abstract
A kutatás elsődleges célja az Európai Unió Környezeti Politikájának és Jogának elemzése, közösségi szintre emelése indokainak és körülményeinek feltárása, fejlődése, kiteljesedése főbb állomásainak, központi szerepének és jövőbeli fejlesztése perspektíváinak vizsgálata, s a mindezekből leszűrhető tapasztalatok bemutatása. Mint minden kutatás, az értekezésben tükröződő is, első lépcsőként a kutató számára szolgál a tudományos megismerés és felismerés, az összefüggések feltárása és megértése, a tudományos eredmények megfogalmazása jóleső érzésével. Ezen túl azonban, mint minden kutatást, az értekezésben összefoglaltat is, a megismertetés szándéka vezérel. A kutatásnak és az eredményeit összegző értekezésnek kezdettől fogva kifejezetten célja az Unió Környezeti Politikájának és Jogának elemzésén túl, annak bemutatása. A kutatási téma időszerűsége, azaz, az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé teszi a Közösség és az Unió összes politikájának és egész joganyagának adaptálását és alkalmazását, a magyar politikai ágazatok és jogrendszer oly módon való fejlesztését, amely azokat az integrációra alkalmassá teszi. E feladat teljesítése, amely Magyarországnak az Európai Közösségekkel 1991-ben kötött Társulási Szerződésében megfogalmazott s az azt követő előcsatlakozási folyamat tárgyalásai eredményeként vállalt, majd a 2003-ban aláírt Csatlakozási Szerződésben rögzített kötelezettségéből ered, elkerülhetetlenné teszi az Unió Környezeti Politikájának és Jogának megismerését és megértését. Bármily evidensnek és egyszerűnek tűnik is, e feladat mind a környezeti jogászokat, mind pedig az Európai Unió politikáiban és jogában jártas szakembereket meglehetősen bonyolult feladat elé állítja, nem csupán a csatlakozásra még csak készülő államokban, de az Unió Tagállamaiban is. Az Unió szakmai közönsége számára íródott egyik monográfia szerzője (Mathijsen, P.S.R.F.) bevezetőjében szükségesnek tartja megjegyezni, hogy e területet tanulmányozóknak megbocsátható, ha kezdetben bizonytalanok a meglehetősen bonyolult, többféleképpen értelmezett és alkalmazott közösségi jogi terminológia használatában. Még inkább indokolt lehet e bizonytalanság az Unión kívüli országok szakemberei részéről, akik e téren szükségszerűen kevesebb tapasztalattal rendelkezvén, egyelőre csak kívülről ízlelgetik a számukra új jogrend még alig ismert, a hazaiban szokatlan intézményeit, alapelveit, szabályait és terminológiáját.