A sikeresség mérési kísérlete – az Európai Kulturális Főváros projektek tükrében

Abstract

A nyugati kultúra társadalmaiban a 20. század végére a 21. század elejére a városok jelentősége sokkal fontosabbá vált, mint a korábbi századokban és ezzel sokkal szorosabb verseny is kialakult közöttük a magasabb életminőség ígérete és a gazdasági fejlődést jobban elősegítő közösség kialakítása érdekében. E versenyben a városok igyekeznek magukra irányítani tágabb környezetük figyelmét, legyen ez a környezet egy földrajzi régió, nemzetek szövetsége, egy-egy kontinens, vagy akár a világ teljes lakossága. A figyelem felkeltésének és megtartásának pedig bevált módja egy-egy nagyhatású nemzetközi esemény szervezése, mint például az Olimpiai Játékok, a Forma 1, a labdarúgás vagy más népszerű sportág kontinens viadalai vagy a kultúra területéről az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat. Pécs Városa 2010-ben töltötte be az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet a német Essen és a török Istanbul városokkal együtt. A nagyhatású nemzetközi esemény értékelésére több részletes tanulmány született, melyek az elemző dokumentumok feltárását, a projekt historikus bemutatását vagy a fejlesztések és rendezvények viszonyát elemezték és világossá tették a többszintű kormányzás politikai csapdáit. Maguk a pécsi városlakók is sokféleképpen értékelték az EKF-et — nyilvánvalóan - saját társadalmi szerepük és kulturális attitűdjük szerint és persze megannyi más szempont alapján. Nehéz azonban megállapítani, hogy a város sikeres volt ebben a projektben vagy sem. Ha sikeres volt milyen mértékben, milyen mutatók szerint és milyen városokkal való összevetésben, vagy ha elbukott, akkor milyen ismérvek alapján jelenthetjük ezt ki. A városok fejlettségének kimutatására mára már többféle index ismert és alkalmazzák is ezeket a különböző gazdaságfejlesztési, városfejlesztési stratégiák során. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassak egy olyan modellt, amely a nagyhatású nemzetközi események eseti vagy rendszeres megszervezésének városfejlesztési hatásait elemezve állítja fel egy város sikerességének értékelési rendszerét.