A kulturális sokszínűség megélésének és kezelésének körülményei a hazai és külföldi tanítóképzésben.
Elérhetővé téve ekkor | 2017-01-31T07:36:26Z |
Szerző | Sipos Judit MTMTID: 10021423 |
Webcím | https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/15822 |
Az értekezés nyelve | Magyar |
Az értekezés címe az értekezés nyelvén | A kulturális sokszínűség megélésének és kezelésének körülményei a hazai és külföldi tanítóképzésben. |
Az értekezés címe angolul | An Exploration Into Cultural Diversity and its Pedagogic Response in Hungarian and Non-Hungarian Primary Teacher Education |
Absztrakt az értekezés nyelvén | Az UNESCO 2001-ben fogadta el az Egyetemes nyilatkozatot a kulturális sokszínűségről. A Nyilatkozat leszögezi, hogy a „kultúrák sokszínűségének tisztelete, a tolerancia, a párbeszéd és az együttműködés a kölcsönös bizalom és megértés légkörében, a nemzetközi béke és biztonság egyik legjobb biztosítéka (…)”. (31. Közgyűlés. Párizs, 2001. október 15.–november 5.) Hazánk alapvető és egyre növekvő nemzeti és etnikai heterogenitása indokolja a pedagógusképzésben is az interkulturális kompetencia fejlesztését. Az Európai Parlament és a Tanács Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elnevezésű dokumentumában az ajánlott nyolc kulcskompetenciában többszörösen tetten érhető ez a kompetencia. (2006/962/EK. In: Az európai polgár kompetenciái. 2011:32. 33.) A hazai pedagógusképzésben irányadó követelmények alapján, az alapfokozat birtokában, a tanítók ismereteik alkalmazását illetően „alkalmasak előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre”, a gyógypedagógusok „a közoktatási munkaterületen alkalmasak: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók… körében a szakirányuknak megfelelő területen egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására”. (Felsőoktatási alapképzési és mesterképzési szakok, valamint hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményei 2013:on-line) Témaválasztásomban – a fent említett tények ismeretében – az motivált, hogy megállapítsam a hazai tanítóképzésben az interkulturális témakör jelenlétét vagy hiányát, valamint, hogy felmérjem a tanító- és gyógypedagógusképzésben részt vevő hallgatók és oktatók interkulturális helyzetkezelési képességeit. Kutatásom célja az volt, hogy a kapott eredmények, információk fényében változtatni tudjak munkahelyemen, és általában a magyarországi tanítóképzésben a hallgatók interkulturális attitűdjein, hogy felkészültebben végezhessék pedagógiai hivatásukat leendő, nagy valószínűséggel multikulturális munkahelyükön. |
Kulcsszó (Magyar) | interkulturális helyzetkezelés interkulturális kompetencia kisebbségek pedagógusképzés tanítóképzés |
Kulcsszó (Angol) | education intercultural communication intercultural competence minorities teacher education |
Egyetem | Pécsi Tudományegyetem |
Doktori iskola | BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola |
Témavezető | Héjj Andreas |