| dc.description.abstract | Tartalom: Erdősi Ferenc: A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői --- Tartalom (3) --- Bevezetés (5) --- 1. A természeti viszonyok és a közlekedés (6) --- 2. A Balkán a globális/földrészközi és az európai közlekedési térben (13) --- 3. Külső hatalmak és gazdasági erőpontok, valamint a nemzeti érdekek szerepe a közlekedési hálózat kialakulásában (17) --- 3.1. Az Oszmán Birodalom ambivalens szerepe a kelet- és közép-balkáni vasúti fővonalhálózat alapszerkezetének kialakulásában (19) --- 3.2. Az osztrák birodalmi és a magyar nemzeti érdekek mentén kialakult nyugat-balkáni fővonal, valamint közép-balkáni mellékvonal hálózat. Románia alaphálózatának kibontakozása (23) --- 3.3. A Balkán első világháború előtti vasúthálózata genetikus szerkezetének összefoglaló értékelése (25) --- 3.4. Fiume és Trieszt versenye a gateway szerepért az első világháborúig (27) --- 4. A "szintetikus államok" létrejöttének közlekedéshálózati problémái és részleges megoldásuk eredményei (29) --- 4.1. Jugoszlávia (29) --- 4.1.1. Az új délszláv államalakulat vasúthálózat-fejlesztésének főbb mozzanatai a két világháború között és az államszocializmus idején (29) --- 4.1.2. Szerbia kitörése a közelebbi tenger felé (A "Belgrád-Bar vasút") (35) --- 4.1.3. Új helyzet az adriai jugoszláv kikötők gateway szerepében és vasúti elérhetőségükben. (A balkáni adriai kikötők forgalmi jelentőségének további - újkeletű - differenciálódása.) (37) --- 4.1.3.1. Fiume hiányának következménye a két világháború közötti Jugoszláviában (37) --- 4.1.3.2. A kikötők közötti verseny háromszereplőssé válása a második világháború után (38) --- 4.1.3.3. A fiumei kikötőkomplexum tranzit szerepe az államszocialista Jugoszláviában (41) --- 4.1.4. Jugoszlávia szétesésének hatása az utódállamok, a Balkán és Európa közlekedésére (az 1990-es években) (42) --- 4.1.4.1. A nemzetközi közlekedést gyakrabban megszakító határátkelőhelyek forgalmat lassító hatása. Az (új) országformák szerepe a közlekedéshálózatok, valamint a közlekedési teljesítmények alakulásában. Átjárhatóság (42) --- 4.1.4.2. Az új határok által átvágott pályák okozta közlekedési nehézségek megoldásának módjai (52) --- 4.1.5. A polgárháború és a NATO beavatkozás következményei (53) --- 4.1.5.1. A közlekedésben okozott közvetlen és közvetett károk és az alágazati szerkezet módosulása. A forgalom újraindítása a háború után (53) --- 4.1.5.2. A polgárháború hatására tengerre terelődött transzbalkáni szárazföldi forgalom (57) --- 4.2. Románia (59) --- 5. A közlekedési alágazatok hálózatai és fejlesztésük irányai az "autókorszakban" (60) --- 5.1. A közlekedés alágazati szerkezetének drámai gyorsaságú átalakulása a közúti közlekedés javára (60) --- 5.2. A nemzeti közlekedési hálózatok gerincét képező és a fejlesztések térbeli megoszlását meghatározó PEN/TEN korridorok (66) --- 5.3. Valóság és álom. A vasút teljes jelentőségvesztése és a nagyszabású fejlesztési tervek közötti ellentmondás. A fejletlen kombinált közlekedés (67) --- 5.4. A forgalmi igényektől elmaradó úthálózat az "autókorszakban" (80) --- 5.4.1. Az úthálózat jellemzői. A szelektív úthálózat-fejlesztési stratégia (81) --- 5.4.2. Gyorsforgalmi úthálózat (86) --- 5.4.2.1. A kezdetleges hálózatok kialakulása az 1970-es évektől (86) --- 5.4.2.2. Az egyes országok folyamatban levő és tervezett hálózatfejlesztése (89) --- 5.4.2.3. A horvátországi autópálya-építési "csoda" (92) --- 5.4.2.4. A különleges fontosságú Zágráb-Split autópálya vonalazásának külpolitikai és területfejlesztési vonatkozásai (96) --- 5.5. A tengerhajózás (97) --- 5.5.1. A gateway szerepért folytatott verseny az Adriai- és a Fekete-tenger partjai, valamint az Isztria környéki kikötők között (98) --- 5.5.2. A horvátországi belföldi tengeri kompközlekedés mint a szigetek elérhetőségének a turizmus által generált fő eszköze (103) --- 5.5.3. A Balkán fekete-tengeri kikötőinek újjáéledése (104) --- 5.6. Folyami közlekedés a Balkán északi peremén (106) --- 5.7. Az újjászerveződő, egyenlőtlenül fejlődő légi közlekedés (110) --- 5.8. Nemzetközi csővezetékes olajszállítás a Balkánon (119) --- Irodalom (122) --- Summary (127) | hu |
