ÁTTEKINTÉS II.: Tanulmánykötet – Válogatás az MTA PAB Pedagógiai Munkabizottsága és a PTE BTK Neveléstudományi Intézete kutatóinak tanulmányaiból

Abstract

Öt év telt el azóta, hogy kézbe vehettük az Autonómia és Felelősség tanulmánykötet-sorozat „Áttekintés” című kiadványát. A kötet nem titkolt célja volt, hogy a XIX. Országos Neveléstudományi Konferenciának otthont adó pécsi neveléstudományi műhely aktuális munkáiról készüljön egy bemutatkozást segítő, átlátható keresztmetszet. A kötetben a szerzők az elmúlt 4-5 év legfontosabbnak tekintett publikációit, illetve új, meghatározónak szánt tanulmányaikat tették közzé. 2019 ősze így vált két szempontból is fontos dátummá a pécsi neveléstudományi műhely számára: az évenként rendezett rangos neveléstudományi konferencia először került Pécsre, és ennek apropóján a pécsi kutatók első közös tanulmánykötetüket adták közre. Annak idején nem titkolt cél volt, hogy az Áttekintés kötettel egyben egy új tematikus sorozatot indítsunk útjára, amely 5 évenként hasonló szerkesztési elvű köteteket vonultat fel. A kötet címében is rögzített „áttekintés” időről-időre képet vázol a Pécsett folyó kutatások legjellemzőbb megközelítéseiről. Segíti a pécsi neveléstudományi műhely önértelmezését, egyúttal ablakot nyit az országos neveléstudományi nyilvánosság számára is. Öt év elteltével ennek a sorozatnak a második kötetét tartja most kezében az olvasó, amely az Áttekintés II. címet viseli. A mostani kötet újdonsága, hogy túllép az egyetem falain: a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának kiadásában jelenik meg, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézetének, valamint az MTA PAB Pedagógiai Munkabizottságának gondozásában. Szintén továbblépést jelent, hogy a szerkesztőknek sikerült a kötet lektori munkálataiba a hazai neveléstudományi diskurzus képviselőinek széles körét bevonni. Az új kiadványba lapozva láthatjuk, hogy húsz tanulmány öt alfejezetbe sorolva várja az olvasót. A kötetet indító Együttműködések a tanulókért fejezetben található tanulmányok a tanulók megismerését, támogatását helyezik a középpontba, miközben a tanárok és egyéb szakemberek, kortárs segítők együttműködésének előnyeire, valamint a mentorálás formáira és fontosságára hívják fel a figyelmet. Az Új aspektusok a tanulásban megtalálható írások a tanulással kapcsolatos hazai értelmezési horizont tágítására tesznek kísérletet. Teszik ezt a tudáskonstruálás interaktív tanulásszervezésre épülő formáival, a gardneri intelligencia-értelmezés jelentőségének bemutatásával, valamint az intézményes oktatás itthon még kevésbé hangsúlyozott, az elnyomottak felszabadítását megjelenítő aspektusából. Az öt tanulmányt tartalmazó következő fejezet a Felsőoktatás a gyakorlatban címet kapta. Itt egyfelől két felsőoktatási inklúziót vizsgáló tanulmány olvasható a nemzetközi és a neurodivergens hallgatók szempontjából, másfelől ide kerültek azok az írások, melyek új gyakorlati és szemléleti megközelítésekről szólnak a tanárképzésben, illetve a pedagógia szakon. Hasonlóan öt tanulmányból áll az Oktatási helyzetkép fejezet, mely rendszerszintű összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Az írások a cigány, roma nemzetiségi oktatást, a cigányság iskolázottságát, a lovári nyelvi érettségi választását, a népszámlálási adatok oktatáspolitikai összefüggéseit, illetve a szakképzési rendszert tárgyalják friss kutatásokra alapozva. A Történeti vizsgálódások zárófejezetben neveléstörténészek sokszínű kutatási területeibe nyerhet bepillantást az olvasó. Három tanulmány a felső ipariskolák, a tanyasi iskolák, illetve egy pécsi egyházi szervezet iskoláinak történetébe avat be, a negyedik pedig egy kiemelkedő történeti téma tankönyv- és tantervtörténeti áttekintését adja. Ahogyan a korábbi, úgy ez a kötet is jól tükrözi azt a széles és sokszínű értelmezési horizontot, amely a pécsi neveléstudományi műhelyt jellemzi. A tanulmányokat elolvasva feltárul az olvasó előtt, hogy a kutatás és fejlesztés szorosan összekapcsolódik a szerzők számára, ahogyan világosan megjelenik a tanulást középpontba helyező és egyben tanulóközpontú, az együttműködést hangsúlyozó szemlélet is. Hasonlóan továbbra is figyelmet kapnak a romológiai, valamint a neveléstörténeti megközelítések, amelyek a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetében az országban egyedülálló módon, intézményesült formában, tanszékként is képviselik tudományterületüket. A széles áttekintési horizont változatlan maradt a kötetben, ugyanakkor ez a válogatás már túllép az egyetem falain, hiszen a regionális akadémiai társkutatókat is képviseli. Ráadásul a Pedagógiai Munkabizottságnak azt a törekvését is jól tükrözi, hogy a tapasztalt kutatók mellett azok tanítványai, fiatal kollégái is megjelenhessenek a tudományos diskurzusban, miközben a korábbi munkatársak, mesterek is szerepet kapnak – lektorként – a kötetben. Bízunk benne, hogy ez az újabb áttekintő kötet hasonló érdeklődésre számíthat a neveléstudomány iránt érdeklődők köreben, mint a sorozatindító első Áttekintés kötet.